Munkába járás helyett inkább otthon maradnak a kisgyerekes anyák

Hiába nőtt a női munkavállalók száma és aránya, az utóbbi egy évben nem sikerült javítani a kisgyermekes nők foglalkoztatatottsági mutatóin. Sőt, a Magyar Nemzet értesülései szerint még romlottak is az adatok 2016 első negyedévében. Meg is írták, nem ösztönöz munkára az új családpolitikai csodafegyver, a gyed extra.

Kudarc lenne a gyed extra?

Szerintünk nem.

A gyed extra nagyon összetett, akár egymás ellen is ható intézkedéseket is magában foglal, és valószínűleg sosem volt kiemelt célja a 3 év alatti gyereket nevelő családok tömegeinek kétkeresőssé alakítása.

A korábbi, évtizedek óta szinte változatlan szabályozás a három éves otthoni gyereknevelést jutalmazta, az ez idő alatti munkát büntette. Az anya (otthon maradó szülő) munkavállalása esetén ugrott a gyed, gyes mellett is csak otthonról lehetett legálisan heti 30 óránál többet dolgozni, és egyik esetben sem járt a gyereknek bölcsődei elhelyezés.

2014 óta aki dolgozni tud, akar, vagy kényszerül, az már akár a gyereke hat hónapos korától megteheti anélkül, hogy megvonnák tőle ezeket a juttatásokat. (Egyúttal motivációt adtak arra is, hogy az apák vegyék igénybe az akár havi 155.400 forintos gyedet a gyerek kétéves koráig, ha úgy jobban jár dönt a család.)

A gyed extra több évtizede a legfontosabb családpolitikai változás, mert legalább a lehetőség adottá vált, hogy hosszú távon csökkenthető legyen a nők és az anyák munkaerőpiaci megkülönböztetése és bérhátránya.

Ezek pedig épp a kormány szívéhez legközelebb álló, a középosztálybeli, tanult, jól kereső és városi nőket húzzák vissza leginkább. Csakhogy hiába jó a politikai szándék és a szakpolitikai döntés, a számok szerint nem dolgozik több kisgyerekes anya, mint korábban.

Ez nem csak a női munkaerő versenyképessége miatt probléma. Az egész ország gazdaságára kihat az, hogy a három éven aluli gyermeket nevelők alacsony foglalkoztatottsága hazánkban a legalacsonyabb az Európai Unióban, és a magyar nők foglalkoztatási aránya csak a legkisebb gyerekük 6 éves korára éri el az uniós országok átlagát.

Miért marad otthon a magyar anya?

Egy viszonylag friss KSH-felmérésben a kisgyerekes nők háromnegyede állította, nem tervez munkába állni a gyereke hároméves kora előtt.

Hogy miért? Ennek okai nyilván családról-családra is eltérnek, de összefügg azzal is, milyen az adott nő és a párja iskolázottsága, hol laknak, vagy hány gyereket nevelnek.

  • A párok többsége ma Magyarországon csak egy gyereket vállal, vagy ha terveznek további gyereket, még nem tudják, mikor. Ilyen helyzetben miért is sietne vissza dolgozni az anya? Érthető, hogy ha teheti és élvezi, akkor a lehető legtöbb időt szeretné együtt tölteni a kisgyerekével. Ahogyan az sem meglepő, hogy két-három kisgyerek mellől sem nem nagyon terveznek tömegesen korán munkába visszatérni a nők.
  • A 3 éves gyes mítosza a legiskolázottabb, legjobb munkaerőpiaci pozíciójú nőket ösztönzi leginkább a többéves otthonmaradására. Igaz, a vizsgált csoportok közül még ők azok, akik leginkább hajlanak arra, hogy a gyerekük óvodáskora előtt munkát vállaljanak, és lehetőségük is nekik van erre leginkább, de ők egy nagyon kis szeletét adják csak a magyar anyáknak.
  • Ha valamire ösztönöz a gyed extra, akkor az az, hogy kisebb korkülönbséggel szülessenek a tervezett testvérek és egyáltalán megszülessenek a második gyerekek. 2014 óta a különböző korú testvérek után járó támogatások egyszerre folyósíthatóak, míg korábban hiába “fedte volna” egymást mondjuk a gyed és a gyes, csak egyféle ellátást lehetett igénybe venni.
  • A kisgyerekes nők durván harmadának a gyereke(i) születése előtt sem volt munkahelye (ők csak gyes-t kaphatnak, gyedet nem).
  • A legiskolázatlanabbak, a kistelepülésen élők, a nagycsaládosok, azok, akik a legtöbb szempontból a leginkább hátrányos helyzetben vannak (egyedülállók, vagy a párjuk sem végez kereső tevékenységet), nem is tervezik, hogy visszamenjenek dolgozni a támogatások folyósításának vége előtt. Függetlenül attól, szülés előtt volt-e munkájuk, kapnak-e gyedet, vagy csak gyedet, gyetet.


A 3 éves korig járó gyes és a nagycsaládosoknál a legkisebb gyerek 8 éves koráig igényelhető gyermeknevelési támogatás egyaránt havi 28.500 forint, tehát elvileg erős anyagi érvek szólnának az anyák mielőbbi munkavállalása mellett.

De ha sincs hova visszamenni, ha nincs kire hagynia a gyerekeit, ha nincs a képzettségének megfelelő munkalehetőség a lakóhelyén és a környéken sem, érthető, hogy nem is tervezi a nő, hogy épp ebben az időszakban álljon munkába.

Miért nem éltek tömegesen a lehetősséggel?

  • A gyed extra népszerűtlensége azt mutatja, hogy csökken a munkáját szerető, a munkájáért korrekt bért kapó, tanult, középosztálybeli nők aránya. Azoké, akik meg tudják oldani a napközbeni gyerekfelügyeletet és a munkába járást. A gyed extrát pedig nekik találták ki.
  • Az is kiderül a számokból, hogy egyre több gyerek születik hátrányos helyzetű családba, ahol ugyan nagy szükség lenne az anya keresetére, de mégsem valósul meg az anyai munkavállalás, sőt, nem is terveznek vele, annyira valószínűtlennek tartják az érintettek, hogy munkába álljanak belátható időn belül.

Nagy siker tehát nem lett, és bár kudarcnak sem neveznénk, a sikertelensége okait mi nem a a szakpolitikai koncepcióban keresnénk.


Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.