Szülj, hogy elég munkáskéz legyen majd!

Demográfiai csomaggal készül a kormány, hogy megállítsa a népességfogyást derült ki a héten a miniszterelnök "hogy elég munkáskéz legyen majd", illetve "végső megoldás, ez a hosszútávú megoldás a munkaerőhiányra" felütésű nyilatkozatából. A Portfolio.hu arról ír, hogy a demográfiai csodafegyverbe való töltények ezek lehetnek:

  • a családi pótlék vagy a gyes emelése
  • a lengyel 500 plus programhoz hasonló elem bevezetése, ami minden második és további gyermek után havi támogatást nyújt az állam
  • a családi adókedvezménnyel való játék, akár az egyszámjegyű egykulcsos szja irányába
  • nagyobb járulékcsökkentés
  • a gyed felső határának növelése, és az egyszeri anyasági támogatás emelése
  • bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése, családbarát munkahelyi környezet kialakításának ösztönzése, a napközbeni gyermekellátás fejlesztése

Ezek többsége tehát az eddig is bőven folyó pénzbeli támogatási rendszer csapjának megnyitását jelenti. A születésszámot viszont szinte biztosan nem tudják majd például a fenntartható nyugdíjrendszerhez szükséges mértékre növelni. 

Nem csak azért mert Magyarországon - nemzetközi összehasonlításban – már ma is meglehetősen nagy az az összeg, amit kifizetnek a családoknak. 

Korábban már sorra vettünk, hogy ez a pénzeső mit, miért nem, hogyan nem old meg, vagy hagy vélhetően figyelmen kívül:

  • a pénzcsapból kifolyó milliárdok ellenére fogy a magyar, nő a szegénység, gyerekeik jövőjét - a hazai oktatási rendszer, és a munkaerőpiaci lehetőségek hiánya miatt - egyre többen külföldön tervezik. Jó minőségű oktatásra, ami kulcskérdés a diplomások gyerekvállalásában, igen keveset költ az állam, sőt az elmúlt időben szinte minden egyes lépéssel csak rombolt a területen
  • nincs kiszámíthatóság
  • minden újabb gyerek vállalásával a szülők saját maguk és az egész család szegénységi kockázatát növelik egész életükre kihatóan (lsd még munkaerőpiac)
  • egyre többet költünk családtámogatásra, de a gyermekszegénység egyre borzalmasabb méreteket ölt

Ma Magyarországon gyereket vállalni nagyon sokszor egyszerűen csak nincs kinek, nincs hová, vagy nincs miből. De nem csak ez a probléma. Önthetnek milliárdokat a családtámogatásba, ha a társadalmi reakciók, elvárások tömege hat a gyerekvállalás ellen.

Azt először is elvárjuk, hogy legyen gyerek. Fogyamagyar, mibőllesznyugdíj, kellamunkáskéz! Egy nőnek szülnie kell. Persze a megfelelő időben. Utána maradjon otthon, nem kíváncsi rá már senki. A nő dolga a család (még az Alkotmánybíróság szerint is.) Köztudott, hogy a gyereknek arra van szüksége, hogy hároméves koráig otthon legyen az anyjával és csak vele. Legyen szépen jó anya, a gyerek megérdemli, hogy jó anyja legyen! Ne panaszkodjon, maradjon csendben. Akkor sem, ha már a kórházban megalázzák, széttrancsírozzák, ha évekig senkire nem számíthat. Ha baj történik ne bánja ha magára marad, oldja meg. A munkaerőpiacról is iratkozzon csak ki akár évtizedekre is vagy dolgozgasson részmunkaidőben valamit, de aztán húzzon unokázni. Közben persze mosolyogva tűrje, hogy a gyerekvállalási terveiről, gyerekei betegségeiről faggatják, diszkriminálják. 

Mindennek eredménye, hogy

  • a női életutak egysíkúak
  • a nők látványosan hiányoznak a gazdasági és a politikai életből  
  • a családos nők választási lehetőségei durván beszűkültek.

A nők ugyanis nem karrieristák, felelőtlenek, önzőek, esetleg ezek mind egyszerre, hanem a fenti présben felejtődtek kilátások nélkül, és ami legalább ilyen súlyos gond, a gyerekeiknek sem látnak (itthon) biztos jövőt.

A társadalmi elvárásoknak is utol kellene érniük a valóságot

Kezdjük rögtön ott, hogy nem kellene ráerőltetni senkire mikor/mennyi gyereket vállaljon, vállaljon-e egyáltalán.

A gyerek iránti vágy eleve egy nagyon erősen beépült társadalmi norma. Viszont az már nem csak itthon, de széles e világon sok helyen jellemző, hogy az emberek fiatalon több gyereket terveznek mint amennyit végül vállalnak. Nem csak a nők, bár nyomasztani/hibáztatni felénk őket szokás.

A szülővé válás ráadásul ideális esetben saját döntés eredménye és ennél fogva eleve nagyon nem kéne senkinek elvárásokat megfogalmaznia mások felé erről.

Anyának, apának lenni felelősség is, nem is kicsi. Ennek ellenére társadalmi szinten sokan ma sem tudják elfogadni a mai napig sem, hogy bárkinek joga van lemondani erről a szerepről és tudatosan gyerektelennek maradni, vagy nem vállalni, második, harmadik, ikszedik gyereket.

No persze a szülői szerepek fejlődéséről, a szülők egyenlőségéről is feledkezzünk csak nyugodtan el. Kivéve, ha javítani akarunk bármin is, vagy az egyenrangúság a cél, mert akkor ezen a téren is nagyon sok kettős mércével kell még leszámolnunk.   

A demográfiai csodafegyver betárazása előtt, erre is minimum illene kicsit odafigyelni. A csúf igazságra. 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy még ha véletlenül a bűvös termékenységi arányszámok el is mozdulnának a mai szintről akkor is kisebb a generációban ez aligha lesz elég bármilyen csodára. Amúgy meg  - hacsak ne adja az ég valami tényleg drasztikus eszközhöz nem nyúl a kormány - az eddigi ötletekkel várhatóan el sem igen mozdulnak majd. Pláne nem annyira, mint azt a kormányfő reméli, 1,44-ről 2 köré. Külföldön a magyarok a hazainál már ma is jóval több gyereket vállalnak. Ez sem véletlen.

A pénzcsap nyitogatása és a bölcsi/ovi építés helyett/mellett jó lenne tehát komolyan elmerengeni azon mi is a baj most és

  • beletörődni, hogy nem lesz itt óriási demográfiai fordulat, másfelé tapogatózni a megoldáskeresésében úgy a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer kapcsán is
  • nem egyetembezárásokban gondolkodni, hanem előremutató módon kezdeni valamit a teljes hazai oktatással, gyerekeink jövőjével
  • lépni a munkaerőpiacon akár a rugalmasabb foglalkoztatás, munka-magánélet összhang javítása irányában, hogy az egysíkú életutakból elkezdődhessen a kitörés (a gyed extra például egy ide köthető jól kitalált ösztönző, amivel ráadásul az apák is élhetnek)
  • általában javítani a női jogok helyzetén (és nem csak azért mert ez kimutathatóan összefügg a gyerekvállalási hajlandósággal)
  • javítani azon, hogy állunk társadalmi szinten az esélyegyenlőséggel, munkamegosztással
  • általában jogbiztonságot és kiszámíthatóságot teremteni

Mert családot alapítani a semmire - pár havi/évi pluszpénz ide, vagy oda - a fentiek hiányában nem csoda, ha alig valaki akar. 


Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;