Pánikriadó! Nehogy elfelejtsetek szülni!

Elolvastuk a (Heti) Válasz Pánikriadóját. A frappáns címadás után következő cikk egy ökölbe szorított kéz, érződik az elkeseredett düh a sorok mögött. Az ezúttal kifejezetten durva és fenyegető nőnyomasztás nem is újságcikk, hanem kiáltvány, hogy mindenki azonnal teherbe. Hát nem veszi észre a sok félkegyelmű, felelőtlenül halogató önző magyar nő, hogy hiába segít nekik a kormány, kifutnak az időből, gyermektelenül dögölnek majd meg, és romlásba döntik az országot, mert felesleges hülyeségekkel töltötték az értékes termékeny éveiket?!

Olyan történt velünk, mint már régen nem esett meg. Nem tudtuk elkezdeni a cikkhez kapcsolódó bejegyzésünket. No nem azért, mert annyira hevesen egyetértettünk volna a cikkel, hogy a bólogatástól nem láttuk volna a képernyőt. Messze nem. Épp ellenkezőleg. A nők cseszegetésének és a tudományos megállapításokba burkolt rosszindulatú és nőellenes közhelyek pufogtatásának mély és sűrű masszája ellen iszonyú lehangolónak tűnt újra sorra venni az ellenérveket. Sokadszorra. Ez már kínzás. Olvasni is, de cáfolni is. Hiszen majd minden bekezdéshez vagy féloldalnyi narratívát fűzhetnénk. Nem épp dicsérő szavakat.

Most melyikkel kezdjünk? Az újfent hülyének nézett magyar nőkkel, akik megfeledkeznek az idő múlásáról, a nyomorba szülni már nem akaró iskolázatlanokkal, vagy a magányosan meghaló gyermektelen japánokkal, akiknek oszló tetemét fedezik csak fel? Vagy mondjuk el, hogy bőven van olyan ország, ahol jóval kevesebb gyerek születik, mint amennyit az emberek szeretnének, és Magyarország ebben az összehasonlításban még csak nem is mutat kiugróan rossz eredményeket a kívánt és a végül megszülető gyermekek száma közötti különbséget nézve?

Nekifutunk még egyszer: szokták olvasni a Feminfót a KSH-ban, talán most majd átmegy az üzenet a Heti Válasz szerkesztőségében is: nem a nők miatt fogy a magyar, hanem amiatt, ahogy Magyarországon a fiatal nőkkel bánnak: lekezelően, kioktatva és tárgyiasítva őket. Még mindig nem érthető? Elmagyarázzuk.

Számsorok helyett a valóság

A hazai demográfusok és az őket pajzsként maguk elé tartó szülesztést nemzeti ügyként kezelő (egyébként jellemzően szinte csak férfiakból, kisebb arányban pedig a termékeny éveiken szintén rég túllévő nőkből álló) körök már vagy másfél évtizede ülnek „hosszú, méla lesben", és várják azt, ami félő, sosem fog bekövetkezni: a születésszám ugrásszerű növekedését - írja a cikk. A hosszú méla les helyett szerintünk mindenképp hasznosabb lenne, ha észhez térnének, és előmerészkednének onnan ahol vannak, és a számsorok helyett hús-vér fiatal emberekkel beszélnének. Segítünk, mire gondolunk. Csak röviden, mert már mi is unjuk, hogy nem és nem értik:

Nem, nem a nők nem vállalnak gyereket, ha így is történik, hanem a párok. Ez egy.

Kettő. A nők a harmincötödik születésnapjukon nem válnak „emancipáció ide vagy oda”, kiszikkadt méhű, meddő demográfiai istencsapásává, akik eddig kéjesen önmegvalósítottak és felelőtlenül halogatták a gyermekvállalást, de most majd jól megkapják, sírhatnak, mint a záporeső, mert feleolyan termékenyek mint egy nappal azelőtt, nesztek nektek karrier meg feminizmus. Aki ilyennek látja ezt a korosztályt, azt nem tudjuk hol él.

Három. Nem kéne a nőket fenyegetni, hibáztatni, és aránytalanul nagymértékben felelőssé tenni az alacsony gyermekszám miatt. Pláne úgy, hogy ráadásul még csak nem is igaz, amivel nyomasztják őket.

Nyugodtan szülhetsz 35 felett

Már egyszer megírtuk, aztán hivatkoztuk vagy tucatszor, hogy a harmincas éveinkben gyakorlatilag változatlan az esélyünk a teherbeesésre, és nem 35 évesen, csak negyven éves kor felett kezd el radikálisan csökkenni a nők termékenysége. A terhesség lehet hogy nehezebb lesz, a genetikai kockázatok is minimálisan, de nagyobbak, azonban ezek a kockázatok egyéniek. A biológiai kor és az adott személyek egészségi állapota az ami számít, nem az, hogy hányban születtünk.

Na és hiszik vagy sem a Heti Válasznál, meg a KSH folyosóin, az idősebb férfiak termékenysége és örökítőanyagának minősége is csökken a korral. Meredeket mondtunk? Emeljük a tétet: a korosabb nők ha igazán felelősségteljesen állnának neki az undorító módon megkésve teljesített fogamzási gyakorlatnak, akkor maguknál jóval fiatalabb férfival kellene összeálljanak, mert bizony a meddőségi és genetikai problémák nemcsak a nőket sújtják, hanem ebben a tekintetben bizony fele-fele az előfordulási arány. Sőt, nem ártana a fiatal férfiakat is mielőbbi gyerekvállalásra buzdítani! Hát nem?

Fel tudjátok idézni, hány cikket olvastatok, amiben a születendő gyermekeik egészsége érdekében fiatal pasik választására ösztönöznék a nőket? És fiatal apaságra? Mi egyet sem. Az utóbbi magánügy, ugye? Nem szólnak bele, te jó ég, még jó hogy! Na és hány cikket olvastatok arról, hogy az öregedő nők petesejtjei már a szemétdombra valók? Na ugye.

Mindenképp miattad fogy a magyar

Ráadásul a szülés szempontjából helyesnek tartott harmincötös felső korhatár állandó emlegetésével csúnya öngólt lőnek a fentihez hasonló cikkek szerzői. Sok egyébként tökéletesen egészséges és termékeny nő pont miattuk nem mer gyermeket vállalni, mert ezt hallja mindenhol és mindenkitől, hogy túl öreg már a kismamasághoz. Miért is? Na, kedves népességfogyás miatt aggódók: emiatt az egyébként a teljesen alaptalan félelem miatt nem születnek meg tervezett gyermekek Magyarországon tömegével, nem a nők (és csak a nők) felelőtlen és önző halogató magatartása miatt.

Nemcsak idegesítő, és az úgynevezett "gyermekvállalási kedv" növelése szempontjából teljesen felesleges, de óriási hiba is állandóan ezzel etetni az embereket.

Viszonylag egyszerű következtetés, és tudósoktól talán elvárható, hogy beemeljék végre, hogy ha már korábban nem fognak szülni a magyar nők sem, mert nem ebbe az irányba megy a világ, akkor talán nem kéne állandóan és eltúlzottan veszélyesként bemutatni a nők 35 év feletti gyermekvállalását. Akkor talán az itthon "öregnek" számító 35-42 év közötti nők is bátrabban vállalnának gyereket (ami demográfiai szempontok szerint is elég jó lenne, ugyanis ez egy népes korosztály) Már aki szeretne. Most épp úgy fest a dolog, hogy felelőtlen a nő, ha nem szült 35 éves koráig, de akkor felelőtlen csak igazán, ha ezután még gyereket mer vállalni. Arról ne is szóljunk, hogy a közvélekedés szerint 25 alatt is necces az anyává válás. Marad hát szűk tíz év, amikor a magyar nőnek illik teherbe esni... Agyrém.

A magyar gyermekbarát nemzet!

A beleduma viszont igazi hungarikum! Ha nem a demográfus, akkor az újságíró vagy a politikus mondja meg a nőknek a tutit arról, hogy mikor és mit illene csinálnia (várjuk a "hogyan" részletezését is). Spéder Zsolt ebben nem lát gondot. Szerinte, ha már „az értékrendbe … nem szólhat bele az állam, csak az akadályokat bonthatja le" Mi úgy látjuk, hogy egyrészt meglehetősen nagy lendülettel folyik a fiatalok "helyes" értékrendre nevelése, másrészt pedig az állam a kívánt gyermekek megszületése előtti nehézségek felszámolásán hevében épp újabb akadályokat épít. Hogy mivel? A fiatal nőkkel szembeni igazságtalanul és aránytalanul nagy elvárásokkal, a gyermektelenek, egygyermekesek, az elváltak, az élettársi kapcsolatban élők hátrányba szorításával az oktatási rendszer átalakításával, az egészségügy... Inkább nem is soroljuk.

„Magyarországon azért is születik kevés gyermek, mert sokan túlságosan imádják őket.” A legendás gyermekbarátság, na igen. Ez szép gondolat. Egy baj van csak vele, hogy nem igaz. A magyar társadalom minden, csak nem nő-, anya- vagy gyermekbarát. Ez egy mítosz. Az állítás igazságtartalma legfeljebb annyi, hogy sok nő annyira igyekszik megfelelni az idealizált és elvárt anyaképnek, hogy inkább nem büntet egy ártatlan kis életet azzal, hogy ilyen tökéletlen anyja legyen, mint amilyen. Nem arról van szó, hogy plazmatévét akarnak a nők gyerek helyett. Alapesetben rendes oktatást, és talán egy lakást, azt igen. De ennek semmi köze a gyermekbarát társadalomhoz.

A gyermekbarát magyar társadalom nem tolerálja a síró csecsemőt, a nyilvánosan szoptató anyát. A te gyereked, leszel szíves nem terhelni a jelenlétetekkel másokat, a négy fal között imádd csendben, fegyelmezetten és évekig. És jaj neked, ha kiderül hogy felnőtt ember létedre szeretnéd ha emberszámba vennének, utálod, hogy segíteni nem segít senki, de belepofázni mindenki imád abba, hogy neveled a gyerekedet. Bárhová nézel, akadnak nyilvánvalóan gyermekbarát magyar emberek, akik szembesítenek vele, hogy hát nagyon helyes, hogy végre szültél, de milyen az olyan nőnek gyerek, amilyen te vagy? El ne mondd senkinek, hogy gyűlölsz játszótérre járni vagy biorépát pépesíteni, hogy már az elsőt sem szeretted szoptatni, és hogy rémálmaidban kiver a víz, hogy újra félholtan kóvályogsz a kialvatlanságtól, mert a szuper gyermekbarát magyar társadalomban a kisgyerekes anya páriaként él. Vagy otthon lebzsel a férjén élősködve, vagy ha dolgozik, akkor jajj, szegény gyerek, hát minek szült az ilyen, ha idegenek közé, bölcsődébe, óvodába adja a magzatát?

Helló, valóság!

Summa summárum, egyet tudunk érteni a cikk címének a felével: a pánikriadó indokolt. Nem a 35 felettieknél. A demográfusok és a szülesztést propagálók köreiben. Valami baj lehet. Évek óta képtelenek megérteni, hogy nem a nőket kellene felelőssé tenni a nem megfelelőnek tartott gyerekhozam miatt, sőt, ennél rosszabbat nem is tehetnének. A megbélyegzés és nőellenes hangulatkeltés csak árt az ügyüknek. A fiatal nők elleni lázító cikkek fogalmazása és a számsorokba temetkezés helyett a valóságot kellene megismerniük és megérteniük. A nő is ember, még a magyar nő is. A teste, az élete nem közvagyon. A sajátja.

Meglehetősen igazságtalan összetett társadalmi problémákért a fiatal nőket felelőssé tenni, miközben valójában senkit sem érdekel a véleményük, a gyermekvállalás megkönnyítését szolgáló megoldási javaslatok kidolgozásából és az ezekről szóló döntéshozatalból pedig ki vannak rekesztve.

Mit is tudtunk meg a Élő Anita gyermektelen harmincas nőket nyomasztó cikkéből?

Hát mi azt, hogy a Heti Válasznak nyilatkozó demográfusok olvasgatása van olyan jó vérnyomásemelő, mint egy presszókávé. Bár ez, azzal ellentétben egy forintot sem ér.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?