Akiket többé már nem lehet figyelmen kívül hagyni

A héten valami végleg megváltozott Lengyelországban. Bár a terhességmegszakítás kérdésében a mindenkori kormánnyal és az egyházzal szembeni csatározásnak ezzel messze nincs vége, a Lengyelországban és a világ nagyvárosaiban elmúlt napokban zajló tömeges megmozdulások messzire mutató üzenetet hordoznak.

Varsó, Budapest, London. Az április óta zajló tiltakozó akciók a választás jogáért kiálló tömegek több millió embert, nőt és férfit mozdítottak meg.

Becslések szerint hétmillióan tiltakoztak a terhességmegszakítás brutális és teljes tilalmának bevezetése, az abortuszon átesett nőkre börtönbüntetést kiszabó tervezet ellen.

Varsóban harmincezres tömeg vonult fekete ruhákba öltözve a “fekete hétfőn” és az ország 60 városában tüntettek, sztrájkoltak, öltöztek feketébe a totális abortusztilalom ellen tiltakozók.

Egyes lengyel kormánypárti politikusok, köztük a kormányfő, Beata Szydlo már az első, az aláírásgyűjtés napján kezdődő tiltakozó akciók után visszakoztak, a héten történtek után azonban eldöntötték, nem támogatják a parlamenti szavazás sorlán az összesen 450 ezer aláírást szerzett, egyházi támogatással zajló népi kezdeményezést. Az Ordo Iuris konzervatív agytröszt szövegezte törvényjavaslat végül 352 ellenszavazat mellett 58 támogató voksot szerzett 18 tartózkodás mellett.

A lengyel politikusok és egyházi szereplők nyilvánvalóan nem számítottak ekkora ellenállásra

Az abortusztilalomért a templomokban is zajló aláírásgyűjtés nyomán a krakkói felvonulás és a templomokból kivonuló hívek videón terjedő tiltakozása csak a kezdet volt, a hagyományosan a közösség gerincét alkotó nők közül sokan elhagyták az egyházat. Nem csoda, egy felmérés szerint a lengyeleknek csak 11 százaléka akart a jelenlegi, Európában így is párját ritkítóan szigorú szabályozáson szigorítani, miközben minden harmadik lengyel már ezt is túl szigorúnak tartja. És bár a Lengyel katolikus egyház nem csak hogy asszisztált a tiltáshoz, de egyenesen püspöki körlevélben szólította fel a híveket a népi kezdeményezésben való részvételre, a klérusból többen is csendben elutasították a terhességüket megszakító nők számára ötéves börtönbüntetést tartalmazó javaslatot.

Szórakozásnak kissé durva lenne

Mégis, a politikusok eleinte nem igazán akarták meghallani a tiltakozó nők hangját. A külügyminiszter, Witold Waszczykowski külügyminiszter például lényegében mesterségesen gerjesztett problémának és marginális kérdésnek nevezte a tiltakozást. Kijelentette, a nők „hadd szórakozzanak”, majd rájönnek, hogy vannak ennél komolyabb problémák is az országban.

Alaposan alábecsülte a magyaroknál összehasonlíthatatlanul szervezettebb lengyel nőket. Szavainak súlyát maga a miniszterelnök is igyekezett tompítani, de a hólabda beindult: még nagyobb tömegeket mozgósítottak a tiltakozók és a Fekete hétfőn megbénították a fővárost, pedig egy aktivista szerint az abortusz kapcsán korábban ha kétszáz ember összejött tiltakozni, már elégedettek voltak.

Joggal tarthatott attól a kormány, hogy a törvényjavaslat támogatása könnyedén kormányellenes tiltakozássá alakulhat, és nem akartak újabb frontot nyitni, miközben bőven elég gondjuk van Brüsszellel, az oroszokkal és a belpolitkában is akad elég ügy, amellyel meg kell küzdjenek.

Napok alatt ezrek léptek sztrájkba Lengyelországban az 1975-ös izlandi nők sztrájkjához hasonlóan.

Fiatalok, idősek, de elsősorban nők és lányok tiltakoztak az ellen, hogy a nőket másodrendű állampolgárokként kezelik, hogy nem megfelelő a szexuális nevelés, sokan nem férnek hozzá korszerű fogamzásgátláshoz, és a legális abortusz csak néhány kivételes esetben engedélyezett csak.

A tüntetők a tervezet által súlyosan érintett lengyel nőgyógyászokhoz is szóltak, felhívva őket, hogy utasítsák el a javaslatot és támogassák a nők egészségét. A nőgyógyászoktól azt kérték, álljanak ki az ügyért, mert nem félni akarnak tőlük, hanem támaszkodni rájuk. És a nőgyógyászok közül is többen megtörték a csendet, kiállva az abortusztilalom súlyos egészségügyi következményeinek megismertertése mellett, a tiltás ellen.

Ahogy korábban a spanyolországi szigorítás kapcsán is tízezrek mozdultak meg, úgy idén a lengyel nők közötti és mögötti szolidaritás volt egy olyan példaértékű eseménysorozat, ami megmutatta, hogy többé már nem lehet a nőket semmibe venni, nélkülük dönteni egy elsősorban őket érintő kérdésben.

A siker ugyan hangos, azonban csak viszonylagos: a jelenleg hatályos abortusztörvényt évente két- háromszázezer nő kényszerül kijátszani, és illegálisan vagy külföldre utazva megszakíttatni a terhességét.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;