Női olvasmányok vs. vezesd vissza a férfit az olvasáshoz

Az Európa Könyvkiadó nyári kínálatában különböző műfajú női olvasmányok jelentek meg, vagy jelennek meg a közeljövőben. A romantikus, történelmi és thriller regények között minden női olvasónk megtalálhatja a számára legideálisabb nyári olvasmányt…”

Annyira megörültünk a hírnek! Női olvasmány! Végre valami, csak nekünk, nőknek!

Nem férfi olvasmányok, nem sima olvasmányok: nőiek.

Mi is lenne, ha simán csak embereknek szánt könyveket kínálgatnának: romantikusat, történelmit, thrillert? Tán meg sem értenénk. Sajnos a kötetek egyike sem rózsaszín borítós, így a strandra azért nagyon félve merészkednénk ki vele, hisz még valaki tévedésből azt hinné, hogy csak egy sima, hétköznapi könyvet olvasunk. Ha mégis belevágunk, jó ötlet lehet, ha becsomagoljuk valami reklámújságba, talán még vállalható.

A könyvtárban is megszoktuk már, hogy külön polcokra pakolják – ott romantikus gyűjtőnév alatt – a női szerzős köteteket. Értitek, Khaled Housseini tuti szépirodalom, hiába csepeg-csurog a történet a keserédes sorsokat szálazgatva, de ha egy hasonló hangvételű női szerzős kötet kell, azt keresd a romantikus soron.

Mentségükre szóljon, hogy állítólag az olvasói igények szerint rendeződtek hasonló elven a kötetek, sőt a könyvtárosok még trükköznek is néha:

„időnként beteszünk „rendes” szépirodalmat is, hátha onnan kiviszik”

– mondta nem túl régen egy nem túl távoli galaxisban egyikük. Köszönjük!!

Vannak az igazi, komoly könyvek, ezeket férfiak írják férfiakról, vagy esetleg nők férfiakról, és a „chicklitnek” is csúfolt kötetek, amiket nők nőkről írnak

Pedig egyre több és egyre jobb kötetek születnek férfiaktól, nőktől, férfiakról, nőkről, sőt a gyermek és ifjúsági irodalom is sokat változott előnyére.

Ha alaposan körülnézünk,

hol van már az a gyerekkorunkból ismert egysíkúság, amikor minden könyvben csak a fiúk voltak a hősök, a lányok meg a sipákoló mellékszereplők, vagy megmentésre váró hercegnők?

Azt látjuk, különösen ha nem a magyar kínálatot nézzük, hogy szerencsére eltűnőben.

Az iskolai kötelező olvasmányok körében még tartják magukat a nyilasmisik, de valami elindult a tiniknek szóló, és a felnőtt könnyű és szépirodalomban is, még ha sajnos nem is minden szerzőnél átütő sikerrel. Az idők szavát hallva nemrég maga például John Grisham is női főhőssel jelentkezett, bár ő is meglehetősen kevés sikerrel tudott hihető női főhőst faragni.

A nők egy része egészen biztosan jobban keresi a „nőiesnek” nevezett írásokat, a romantikus irodalmat, a strandolvasmányokat, de nagyon nem mindegy, hogy azért van-e ez így, mert egy rózsaszín, nyálas gettóba szorítjuk őket, ahol a szerelem mindig győz, vagy azért, mert a széles választékból pont ezt szeretik olvasni.

Elég kellemetlen, hogy némely honi könyvkiadó szerint erre, a sablonos tálalásra van szükség. Így lehet, hogy az Észak-Koreában fedésben dolgozó riporternő élete kockáztatásával szerzett tapasztalatait összegző kötetét is Ízek, imák, szerelmek stílusú memoárként látták eladhatónak. Afféle női olvasmányként.

„Segítsd a férfit, hogy rátaláljon!”

Mindeközben egy neves hazai kiadó, az Atheneum szerint az olvasás az elmúlt 25 évben elveszítette a férfiakat, ezért a fenti szlogennel próbálkoznak, hogy a nők segítsenek visszavezetni a férfiakat az olvasáshoz.

Igen, ezt is megértük,

az asszonyok, nők dolga prosztata vizsgálatra küldeni és olvastatni is a magyar férfit.

Pedig biztosan akadnak remek könyvek férfi olvasók számára is, hát hogy történhetett ez?

Ti mit olvastok most hétvégén a standon? Lányok, asszonyok, mertek "férfikönyvet" fogni a kezetekbe? Férfiak, bátorkodtok könyvvel égni a napon, vagy magatok is segítségre szorultok?  

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.