Megérkezett a tél, közelít a királynők csatája

Nem tudsz te semmit, Rusznyák Csaba

A GOT-ban három dolog igazán élvezetes, és egyik sem sorozat megtekintése.

  • A legjobb spekulálni, elméleteket gyártani és ezeket megvitatni ismerősökkel és online ismeretlenekkel. Felidézni a könyvből ismert szálakat, kombinálni, hogy lesz-e jelentősége valamelyiknek a képernyőn is.
  • A második legjobb dolog hétről-hétre látni, hogy ennek a show-nak a készítői szeretik és ismerik az internet népét, és elsősorban nekik készítik a sorozatot. Tudják, hogy a legapróbb eldugott poént, vagy utalást is észreveszik, közzéteszik, és milliók követik.
  • A harmadik ok, amiért érdemes átszenvedni magunkat teljes részeken, az az, hogy tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy nézőik java részét épp azzal szerezték, hogy sokszínű és érdekes női főszereplőket vonultatnak fel a sorozatban.

A sorozat írói bátran szakítottak a jól bevált, női nézőkhöz kapcsolt klisékkel

A GOT női nézői sem a problémáikra keresnek választ, nem is céljuk magukra ismerni a legvalószínűtlenebb karakterekben. Ez nem az a sorozat, ahol erős, hősies férfiakért, továbbá az igaz szerelem győzelméért lehet izgulni hétről-hétre.

A GOT ugyanis nem ilyen.

Női főszereplői (is) egyedülállóan sokféle korú, testalkatú, hátterű és szexuális preferenciájú emberek, és egyiküket sem egy férfi szerelme emelte fel. Korábban ilyen nagyszabású, csillió dolláros sorozat a közelébe sem került az ilyesminek.

Ráadásul ahogy haladunk a végkifejlet felé,

a korábban gyenge, ambíciótlan, megalázott, eladott, megerőszakolt női karakterek egymás után kezükbe  veszik az irányítást, míg a férfi főszereplők jó része egyre inkább célját, erejét vesztetten és értetlenül forgolódott a közelítő télben.

Ők nem, vagy nyilvánvalóan hiába akarnak hősök, vagy királyok lenni.

A következő évadban már jó eséllyel királynők csatáznak majd egymással

Nők egyesítik erőiket Keleten, szövetséget kötnek Délen, egy kislány választat királyt Északon. Észak királya (és Kisujj) pedig a feltámasztott Jon Snow helyett inkább Sansa Starkot látná szívesen Deres úrnőjeként, és igen, most először a Vastrónon is nő ül.

A sorozat készítőitől olyan karaktereket kaptunk a hatodik évad végére, akik már nagyon távol kerültek a könyvekből és az első évadban megismert önmaguktól.

Ezek a nők már nem keresnek szerelmet, nem vágyakoznak béke, boldogság és hős megmentők után.

Sokat láttak és szenvedtek, erősek és határozottak (vagy legalábbis igyekeznek annak tűnni), néha ugyan unalmasan hosszan sorolják, hogy melyik házból és honnan jöttek, de könyörtelenül megtorolják az őket és a szeretteiket ért sérelmeket, és vissza akarják szerezni, ami az övék.

Elhatározták, hogy összetartják, újjáépítik, visszaszerzik mindazt, ami végképp szétesni, elveszni látszik.

Ők azok, akikké vál(hat)nánk, ha önsajnálat és a tehetetlenkedés helyett megismernénk és összeszednénk magunkat. Aki Westeroson és környékén nem így tett, aki elkezdett kételkedni magában, aki elfelejtette, hogy ki is ő valójában, mit akar, és mi az istenek számára kijelölt útja, annak ideje gyorsan lejárt a Tűz és jég dalában.

Képek: HBO, gif: Giphy

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.