20 dolog, amitől megtanultál félni

Mindenki ismeri az érzést. Ettől, vagy attól minden ember tart. Magasság, pókok, nyilvánosan beszédet tartani, megszégyenülni. Ezek normális, átlagos dolgok. Paragépek lennénk? Sajnos igen.

De meglepően sok mindennapos dolog kapcsán is sokan szorongunk, csak mert nők vagyunk.

A neveltetés és a minket körülvevő világ más szabályok szerint ítél meg minket, és javarészt nem előnyünkre. Mivel minderről nem igazán szokás beszélni, változtatni pedig sokan úgy érzik, lehetetlen, a normális és átlagos emberi reakció minderre a gyötrődés.

A gyomorgörcs általában természetesen nem látható rajtunk, de az nem jelenti, hogy fordul elő meglehetősen gyakran.

Szorongunk

  1. Késő este utcára lépni. Sőt sötétben és közterületen bármit csinálni egyedül: pénzt kivenni az ATM-ből, buszra várni, kutyát sétáltatni, kihalt részek felé venni az irányt.
  2. Nyilvános helyen, buliban, bárban őrizetlenül hagyni poharukat, nem előttük felnyitott, kitöltött üvegből inni.
  3. Autószervízbe, szakihoz, menni. Szerelőt fogadni otthon egyedül.
  4. Férfiak tekintetétől kísérve parkolni (a nem hibátlan és elsőre teljesített manővert, khm “észrevételezik”).
  5. Építkezések mellett vagy utcán, boltok környékén azaz szinte bárhol csoportba verődve ácsorgó férfiak mellett elsétálni, csak férfiutasokkal egy járművön utazni pláne éjjel, szoknyában, magassarkúban. Vagy bármilyen öltözékben.
  6. Egyedül utazgatni a nagyvilágban, de ilyet persze nem is teszünk. Épp elég nyomasztó késő este tömegközlekedni.
  7. Közterületen sportolni. Sokan lebeszéljük magunkat attól tartva, hogy szatírba futunk, beszólnak, füttyögnek, a mellünket, a seggünket bámulják. Kinek kell ez?
  8. Arra gondolni, hogy alkalmatlan helyzetben, vagy váratlanul jön meg a menstruációnk.
  9. Látványosan szenvedni menstruációs görcsöktől, vagy akárcsak segítséget kérni, vagy hazakéredzkedni munkából, iskolából emiatt.
  10. Hogy kiderül, nem értünk semmihez, és tényleg nagyon buták vagyunk, pont ahogy sejtettük, hogy gondolják rólunk.
  11. Hogy túl magas a hangunk, ezért sosem lehet elég meggyőző és hiteles, amit mondunk.
  12. Filterek és photoshop nélküli képeket látni magunkról. Mi sosem osztanánk meg ilyet.
  13. Tökéletesre faragott vagy rajzolt testű nők képeit nézegetni, majd tükörbe nézve elborzadni.
  14. Véleményt alkotni, vitára kelni férfiak által dominált társaságban. Ellentmondani férfi felettesünknek.
  15. Megalázó, megszégyenítő megjegyzések, minősítések célpontjává válni a külsőnk, öltözködésünk, viselkedésünk, a partnereink száma, a frizuránk, a bőrünk, a fogaink, az alakunk, az ízlésünk, vagy egyáltalán bármi miatt.
  16. Idegen férfi kocsijába beülni, a lakására felmenni.
  17. Hatóságokhoz fordulni, ha áldozattá válunk, mert a “Tehetsz róla” hozzáállás és áldozathibáztatás az alap. Ha online zaklatnak, tudjuk, hogy senkit sem érdekel.
  18. Esemény utáni tablettáért, abortuszra, terhesgondozásra random (addig ismeretlen és nem egy megbízható ismerősünk által ajánlott) nőgyógyászhoz menni.
  19. Félni attól, hogy túlságosan vagy nem eléggé. Hogy nem vagyunk szerethetőek, és nem kellünk.
  20. Teherbe esni, amikor nem tervezzük. Nem esni teherbe, amikor már nagyon szeretnénk.

Íme tehát jónéhány alapvető szoronganivaló, de még vagy ezernyi dolog van, ami miatt felnőtt nőként aggódni lehet.

De honnan jön ez a sok szorongás?

A csendes, visszahúzódó, okos kislány a jó kislány. És ő lesz a félős, aki retteg a megszégyenüléstől.

A lányokat nem győzni, érvelni, vitázni tanítják, hanem elfogadni, ami van.

Az okos lány az, aki megtanulta és elhitte, hogy ő a hibás, ha zaklatják, hogy neki nincs humora, ha nem tetszik neki a hajhúzás, a kergetés, a szexista vicc, majd a milfezés. Ő úgy tudja, hogy az utcai zaklatás az egy félresikerült bók, hogy a mániákus zaklató, vagy a bántalmazó féltékeny férfi csak így fejezi ki az iránta érzett "heves imádatot és ragaszkodást". Azt is tudja egy idő után, hogy sosem lehet elég szép, de számtalanszor lehet túl okos.

Elhitte, hogy a rendes lány az, aki nem tiltakozik, hogy rosszabb fizetésért dolgozik, mint a férfi kollégái, aki kiszáll minden versenyből, ha férfiakkal áll(na) szemben, aki százszor is meggondolja hozzászóljon-e egy vitához, mert úgyis leoltják. Aki intelligenciával és humorérzékkel kezeli, ha az állásinterjún megkérdezik, mikor akar gyereket, pedig tudja, hogy ez törvénytelen.

Aki nem beszél róla, hogy boldogtalan, ha esetleg nem élete leggyönyörtelibb időszaka a gyereke újszülöttkora, vagy hogy nincs kedve egész élétét másokért élni, akármilyen meghatóan szép is a mártíromság.

Aki nem mer elválni, mert fél, hogy egyedül öregszik majd meg, és negyven felett neki már úgyis annyi. Aki retteg, hogy nem veszi el a párja, aki retteg hogy a férje fiatalabbra, vékonyabbra, formásabbra cseréli.

Ezekről mind nem beszélünk, és sok minden másról sem

Megtanultuk: ha azt szeretnénk hogy elfogadjanak, nem szólunk hozzá, nem tiltakozunk, nem háborodunk fel, nem emeljük fel a hangunkat. Elégszer megszégyenítettek és leoltottak, ha megtettük.

Egy idő után elhisszük, hogy a mi mondanivalónk úgysem fontos. Már tudjuk, hogy a legfontosabb az, hogy szerethetőek, népszerűek és legfőképp nőiesek legyünk, és ennek lényege az, hogy mások mit gondolnak rólunk. Azt tanultuk, hogy a mi dolgunk a be- és elfogadás, az apró örömök megélése, a jókedv és a derű.

Mindez alapvetően meghatározza azt, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. Sokan rosszabbul mint a férfiak általában, és rosszabbul mint bárki, akik megoszthatja, mi vagy ki bántja őt.

Másfél-kétszer gyakoribb a szorongás a nőknél. Azt hihetnéd, a nőiességgel és az ehhez kapcsolódó elvárásokkal függ össze, de nem, a lányoknál már óvodáskortól kezdve gyakoribbak a szorongásos tünetek.

Szerteágazó nemzetközi vizsgálatok igazolják, hogy a tizenéves magyar lányok már fizikai problémákban megnyilvánuló mértékben szoronganak, mire elkezdik a középiskolát.

A fiúknál ugyanezek a problémák nem, vagy csak jóval enyhébb mértékben jelennek meg. (Igen, tudjuk, van nekik ehelyett más bajuk elég, de most a lányokról és a szorongásról beszélünk.)

Elég nyilvánvaló, miről van itt szó:



A korral csak nő a fiatal lányokban a feszültség, és leginkább a testükkel elégedetlenek. Igen, itt bizony tetten érhető a felénk sugárzott testkép valótlansága, és a java még csak ezután jön.

A női szerepekhez kapcsolódó irreális elvárások, a tehetetlenség és a düh, amit amiatt érzünk, hogy valahogy nem passzolunk az idealizált és sematikus képbe, és hogy nem tetszik, ahogy ránk néznek, ahogy bánnak velünk mind táplálja a szorongást, amelyet sokan nem tudnak kibeszélni, feldolgozni.

A felnőtt és idős nők között is hosszú évek óta jóval gyakoribbak a szorongásos, depressziós tünetek. A magyar nők életminősége minden korosztályban rosszabb a férfiakénál. Sőt, a magyar nők az egyik legboldogtalanabbak széles e világon.

Mi nem is találgatnánk tovább, miért.

Egy biztos, nem a két egyforma kromoszóma miatt.




-




Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.