A nap, amikor a nők sztrájkba léptek

Kevesen tudják, hogy még nálunk is kisebb ország lakóinak életében a mai nap, egy negyven évvel ezelőtti október 24. jelent fordulópontot. 

1975. október 24-én az izlandi nők sztrájkba léptek, és ezzel az egész országot megváltoztatták. 

Egy pénteki napon az ország női lakosainak 90 százaléka úgy döntött, ha másképp nem megy, hát megmutatják, milyen az, ha nem dolgoznak a nők. Ezen a napon nem végeztek házimunkát, nem foglalkoztak a gyerekneveléssel, nem mentek munkába. 

Ez a nap vízválasztónak bizonyult. A Hosszú pénteken az izlandi nők kivívták, hogy a férfiakkal egyenlő polgároknak tekintsék őket az országukban, az ő munkájukat, a női munkákat ne nézze le senki. 

A sztrájk az egész országot megbénította, és sok férfi szemét is felnyitotta

Országszerte bezártak a bankok, a gyárak és üzletek. Az iskolák és óvodák sem nyitottak ki, így sok apának nem maradt más választása, mint hogy ezt a napot a gyerekeikkel töltsék, és gondoskodjanak róluk, bár ehhez a legkevésbé sem voltak hozzászokva.  

Ez a nap az apák tűzkeresztségének napja is volt. 

Sok apa kénytelen volt gyerekeit magával vinni a munkahelyére, a rádióban a hírolvasók mögül a háttérből gyerekzsivaj hallatszott, a BBC beszámolója szerint az élelmiszerboltokból eltűntek a könnyen elkészíthető ételek, mert felvásárolták a gyerekeikkel egyedül maradó férfiak. 

Eközben a sziget 220 ezer lakójához viszonyítva rengeteg, 25 000 nő gyűlt össze a főváros utcáin. Nőjogi és szakszervezeti aktivisták szónokoltak arról, milyen lépéseket kellene tenni a nők gazdasági egyenlősége érdekében, énekeltek, együtt és jelen voltak. 

A dolgok másnap visszatértek a normális kerékvágásba, de addigra mindenki belátta, hogy a nők és a férfiak egyaránt a társadalom támaszai.

Egy évvel később az izlandi parlament törvényben tiltotta meg a nők munkahelyi és iskolai hátrányos megkülönböztetését. 

Alig öt évvel később, 1980. nyarán pedig Vigdis Finnbogadóttirt, egy egyedülálló anyát választottak meg Izland elnökének. Ő lett a világ első demokratikusan megválasztott női államfője, kétszer is újraválasztották, összesen 16 éven át maradt hivatalban. 

Izland a nemek közötti egyenlőség tekintetében a világ vezető állama lett

Bár messze nem teljeskörű ott sem az egyenlőség, de sok tekintetben az. Az apák és anyák egyaránt 3-3 hónap fizetett szabadságra jogosultak, ha gyerekük születik (és további három hónapot megoszthatnak egymás között). Európában itt az egyik legmagasabbak a termékenységi mutatók, és ettől nem függetlenül az is az általános, hogy az anyák dolgoznak. 

Sok nő már a húszas éveiben gyereket vállal, mert nincsenek kétségeik afelől, hogy képesek lesznek eltartani a kicsiket akkor is, ha egyedül kell neveljék őket.

Az egyedülálló anyák Izlandon teljes értékű tagjai a társadalomnak.

Az ország kulturális örökségének - egyesek szerint a viking hagyományok miatt - része a mindent egyedül megoldó, független és erős, dolgozó anya, és az is, hogy nem tartják tragédiának, ha a szülők útjai elválnak még a gyerekek felnevelése előtt. Az sem ritka, hogy az együtt nevelkedő testvéreknek csak az egyik szülőjük közös, de mindez csak ritkán jelenti azt, hogy ne tartanák a kapcsolatot a gyerekeikkel. 

Az is bizonyos, hogy az izlandiak felmérések szerint a legboldogabb emberek Európában, a férfiak és nők várható élettartama az egyik között alig két év a különbség (82 ill. 84 év), és az izlandi az a ritka európai nép, amelynek vezetői nem kell szorongjanak a népességfogyás miatt sem.

Mindez a ma negyven éve történteknek, ezeknek a bátor és összetartó nőknek is köszönhető.


Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.