A női pornó 50 árnyalata

Egy vallomás az elején: borzasztóan zavar minket, ha a nőket (úgy általában) felületesnek, butának tartják, az pedig különösen, ha erre hivatkozva silány dolgokat próbálnak nekünk eladni, mondván, jó lesz nektek ez is, hiszen látjátok ti is, nők milliói imádják, sőt, egymást tapossák érte.

Ugyanakkor az is böki a csőrünket, hogy jellemzően férfi kritikusok mondják meg erről is, hogy ez egyszerűen hülyeség. Legyen szó könyvről, filmről, arról, hogy milyen lenne egy élhető város női szemmel, vagy mik foglalkoztatják a nőket. Nőcis hülyeség, mi más.

Nem olvastuk könyvet, sőt, a filmet sem fogjuk megnézni, ellenben iszonyatos mennyiségű cikket olvastunk mindkettőről. Ha csak a bevezetőket futottuk is át, már akkor is jóval részletesebben infomálódtunk volna, mint akartunk, de mi voltunk olyan felelőtlenek, hogy egész eszmefuttatásokat követtünk a témában. De minek?

Nem bántjuk a rajongókat, vagy a filmkészítőket sem, mert minek. Nem gondoljuk, hogy sportértéke lenne még egy cikkben szidni a Szürke Ötven Árnyalatát (továbbiakban SZÖÁ), hiszen nyilván nem nekünk készült. Sok ilyen dolog akad a világban, és azokról sem írunk.

Egy, azaz egyetlenegy kérdés azonban foglalkoztat minket a jelenség kapcsán, és ez mindeddig megválaszolatlanul maradt.

Milyen hiányt tud betölteni egy állítólag ennyire rossz valami, hogy ilyen döbbenetesen sokan kíváncsiak rá?

Nem gondoljuk, hogy őrülten veszélyes lenne a SZÖÁ-kultusz, bár arről is jó sok cikk született, hogy a könyvsiker óta több több szexbaleset történt, mint korábban. (Leginkább bilincskulcsok vesztek el, értékes energiákat elvonva a világ vonuló tűzoltóitól.)

A könyvben bemutatott, cikkek során keresztül elemzett párkapcsolati asszimmetriát sem érezzük különösebben fenyegetőnek, egyrészt mert úgy tippeljük, hogy a SZÖÁ közönsége jellemzően nem még könnyen befolyásolható tinilányokból áll, másrészt pedig elég szomorú, de alig van olyan kasszasikert hozó filmes vagy könyvben megírt történet, ami ennél kiegyensúlyozottabb lenne.

Egyébként is, mindkét szempontból jóval gázosabb a Szépség és a szörnyeteg története ami már az óvodások számára is feldolgozásra került, és legfrissebb filmváltozata főszerepét maga az ENSZ Nőszervezetének arca, Emma Watson játssza majd. Ő is van akkora feminista, mint Beyoncé, aki viszont a SZÖÁ főcímdalát énekli. Van az pénz.

Na de a LÉNYEG:

Mit tud ez a történet, hogy akármilyen is a kivitelezés, Magyarországon utoljára tíz évvel ezelőtt egy generációs kultfilm folytatása, a Sith-ek bosszúja tudott csak ennél több, kétszázezer embert bevonzani már első héten a mozikba?

Szerintünk - a félelmetes marketinggépezet dübörgésén túl - nagyon egyszerű a válasz (és nem, így sem az, hogy a nők szeretik a szart is, ha jól adják el nekik):

  • Nők igényeit kielégítő pornó nem nagyon készül (vagy széles néprétegek nem tudnak róla),
  • Részben ezért is ciki a nőknek a pornó, mert férfiaknak készül. Még mindig jóval kevesebb nő néz ilyesmit, vagy legfeljebb csak leszbikus jeleneteket, mert azt azt nem érzik annyira ijesztőnek és fenyegetőnek, mint amikor durván megdöngetnek egy nőt, hogy csak úgy nyeklik-nyaklik közben a feje, vagy érzelmi előzmények nélkül premier plán arcon találják.
  • Az írott pornó (akarjuk mondani erotikus jelenetekkel fűszerezett romantikus regény) bizony jobban izgatja a nőket, mint a filmre vitt változat, de ha bármely sikerkönyvből nagy költségvetésű, rommá promotált film készül, azért csak elmennek megnézni, annak ellenére, hogy pornófilmre sosem ülnének be, hát nem ők olyan nők, te jó ég.
  • Azért a szexjelenetekkel bőven teletömött filmek és könyvek nagyot mennek más műfajban is, elég ha egy másik kifejezetten női kedvencre, a Trónok Harcára gondolunk. Ott sem csak vértől sikamlósak a jelenetek, csak az az eposz a karakterábrázolásban és a független női karakterek kidolgozásában is odatette magát. A SZÖÁ meg nem.  

A Szürke ötven árnyalata szerintünk nem más, mint maga a női pornó.

Szerintünk semmivel sem lehet igénytelenebb, vagy színvonaltalanabb a történetvezetése, vagy a karakterek kibontása, mint bármely más pornó/erotikus könyvé, vagy filmé, ezen fanyalogni értelmetlen. Kigúnyolása (hahó, mamipornó becenév) csak egyet jelez: a nők tömegigényén jól esik elviccelődni, még akkor is amikor a kassza csengése lefagyaszthatná a gúnymosolyt az arcokról és elgondolkodtathatna, vajon mit találtak el ezzel ennyire.

Az, hogy az egyetlen női igényekre reflektáló pornótörténet ráadásul pocsékul is van megírva/vászonra álmodva, az megint egy dolog, de biztosak vagyunk benne, lehet ilyenből jobb.

 

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.