Hiányzik az óvodás? Ugrik a családi pótlék

Büntetni remekül tud a kormány, de hol az elég férőhely és szakember?

Egy óvodás 20 nap igazolatlan hiányzása után 2016-tól a családi pótlék folyósítását szüneteltetik – mondta ma az Emmi államtitkára Novák Katalin. Szerintük ettől csökken majd az igazolatlan hiányzások száma.

Nyilván fog.

Arról, hogy viszi-e az óvodást aznap közösségbe, korábban (a gyerek ötéves koráig legalábbis) a szülő dönthetett.

A kormány megint a szülői szabadságot korlátozza, ezúttal a kötelező intézménybe járatás mellett szankciókkal is sújtja az előírásoknak megfelelni nem tudókat, vagy nem akarókat.

Szegény gyerekek

Persze olvastuk mi is, az Alkotmánybíróság szerint a kötelező óvodáztatás nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert „A napi négyórás foglalkozás általánosságban indokolt elsősorban a szocializáció, a majdani iskolai követelményekhez való alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez”.

A hiányzás szankcionálása meg? Hát csak legyen elég a jónépnek 20 nap egy évben, ha a gyerek rosszul aludt, hisztis reggel, olyan az időjárási helyzet, vagy a kisebb testvér betegsége miatti kényszerül a család szobafogságra. Ezer más ok adódhat, és persze lehet olyan is, hogy a szülő csak úgy, ha a gyerekével szeretne és tudna lenni, nem adja be aznap. De épp így lehet a hiányzás oka az is, hogy valakinek egyszerűen nincs pénze a kicsinek csizmára, ruhára, óvodai váltóruhára, közlekedésre hogy eljusson vele az óvodáig, és haza is tudja hozni.

Nem vagyunk naivak, pontosan látjuk, hogy az egész hároméves kortól kötelező óvodáztatás elsősorban a legszegényebbeket rendszabályozza, akik nem fogják kérni a jegyzőtől, hogy mentse fel a gyereket a kötelező óvodába járás alól. Járassa csak intézménybe azt a gyereket, legalább kap rendesen enni, és megtanítják mindenre, amire kell. Kö-te-le-ző.

Végülis milyen rendesek, hogy bár 2015 szeptemberétől kötelező a háromévesnél idősebb gyerekek intézményesítése, csak januártól tervezik büntetni a hiányzásokat.

Kivárnak? Lehet, hogy a kormányzatnak is kétségei vannak, hogy sikerül-e minden érintett gyereket elhelyezni napi négy órában?

Vidd óvodába, de hova?

Az óvodáztatáshoz szükséges bizonyos feltételek (ruházkodás, mindenféle pluszköltségek) előteremtésének problémáiról, viszont nagy hallgatás van, vagy csak általánosságok és kormányzati bullshit a családi adókedvezményekről. Pedig a gond igenis ott van a hátrányos helyzetű településeken is.

És máshol is. A legtöbb szülő nem tudja máshová vinni a gyereket, mint a lakhelye – esetleg a munkahelye – szerinti körzetes intézménybe. A kormány - akinek tudjuk, hogy nem dolga a számolás - persze rendszeresen előkapja az országos férőhelyszámokat, és melléteszi az országos gyerekszámot, kimutatva, hogy minden rendben van, de igazából semmi sincsen rendben.

A gyerekek „eloszlása” nem fedi a férőhelyekét. De higgyük el, hogy  ez majd őszre eltűnik, és pedagógus is lesz elég.

Persze be lehet jelenteni lenyűgöző, újabb és újabb férőhelybővítéseket (jövőre majdnem hatezret ígérnek), és azt is, hogy lesz majd elég óvodapedagós is ennyi gyerek nevelésére. Mint a karikacsapás, 2015-től gombamód szaporodnak majd az újonnan épülő óvodák… a sokhelyütt harmincvalahány fős csoportlétszám meg nyilván szükséges és hasznos a jó eséllyel épp a szobatisztasággal küzdő, sok esetben közösségbe járásra egyáltalán nem érett hároméves gyereknek. A velük foglalkozó egyszál pedagógus terheléséről nem is beszélve.

Repkednek a százalékok, bővülési arányok, tágulnak a terek, bővülnek a kapacitások, ömlenek a fejlesztési milliárdok… Ja nem, az a stadionépítés, elnézést kérünk.

 

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.