Te szereted a házimunkát?

 

Vajon jobban élnénk, ha a férfiak pénzt keresnének, a nők dolga meg csak a család és a háztartás lenne? Azt már tudjuk, hogy mindenki szegényebb lenne, ha a nők nem végeznének fizetett munkát. De vajon boldogabbak, kiegyensúlyozattabbak-e azok a nők, aki főállásban feleségek és anyák, és kizárólag a hagyományos női munkákat végzik? Egyáltalán nem.

Bizonyára mindnyájan ismertek házitündéreket, és tyúkanyókat, akiket tökéletesen kielégít a családról és a háztartásról való gondoskodás. Nagyon sokan tökéletesen szerencsésnek akkor éreznék magukat, ha senki és semmi nem kényszerítené őket arra, hogy eljárjanak dolgozni. Vannak ilyen nők, nem kevesen. Most azonban nem róluk írunk, ugyanis ők vannak kisebbségben. A nők többsége számára az otthoni feladatok és szerepek (háztartásvezető, anya, gondozó, ápoló) korántsem stresszmentesek és sokkal ritkább az olyan nő, aki örömmel, erőfeszítés nélkül látja el ezeket a feladatokat.

Sőt, egy amerikai kutatás szerint a sok országban a nők jobban érzik magukat a munkahelyükön, mint a férfiak. Ezzel összhangban a férfiak általában boldogabbak otthon, mint ott, ahol dolgoznak. Na vajon miért?

Azt kívánják a férfiak a nőknek, amire maguk vágynának? Meglehet.

Tény, hogy a fizetett munkát is végző nők többsége elégedettebb az életével, és a fejlett világban mindenhol jobb egészségi és mentális egészségnek örvendenek, mint azok a társaik, akik kizárólag házimunkával, gyerekneveléssel, családtagok ápolásával, gondozásával töltik a napjaikat, vagy fizetett munkát végeztek, de az otthonukban. Fáradtak, és nincs egy perc szabadidejük sem, de mégis úgy tűnik, hogy a dolgozó nők valamiért jobban érzik magukat, mint azok, akik nem járnak el otthonról dolgozni. Egy amerikai tanulmány is megerősíti a magyar eredményeket. A friss tengerentúli kutatás szintén arra jutott, hogy a közhiedelemmel ellentétben a nők valóban nagyobb terhelésnek vannak kitéve otthon, mint a munkahelyen. A kutatók az alanyaik kortizol szintjét figyelték. Ez a stressz marker egyértelműen magasabb volt az otthonmaradtaknál.

Arra is rámutattak, az otthoni munka azért stresszesebb, mert egy munkahelyen az emberek nagyjából tudják, mit kell csinálniuk és milyen időkeretben. A feladataik rendszerint pontosan meghatározottak, tudják, hogy mit kell tenniük az állásuk megtartásáért, vagy az előléptetésért. Épp ez az, ami miatt viszont sokakat határozottan frusztrál az otthoni munka: nincsenek világos követelmények és visszajelzések, sosincs teljesen kész semmi.

Ritka az a háztartás, amelyben a munkamegosztás olyan módszeresen és hatékonyan lefektetett keretek között működik, mint egy vállalatnál. Sok a teendő, a pihenési idő sem fix, és alig vagy semmi jutalmat nem kapunk elvégzésükért. Ez a dolgunk. Aztán ott vannak aztán az otthoni „munkatársak”, a család. Őket sokkal nehezebb motiválni, hogy átvállaljanak feladatokat, vagy elvégezzék, amit rájuk osztottunk. A kollégát végső esetben fenéken billent a főnök, ha nem csinálja meg a maga részét, de ha párunk vagy a gyerekünk sumákol, akkor nekünk kell a nyakára járni, és sokan bizony utáljuk ezt az állandó csendőrködést.

A háztartás és a gyerekek ellátása egyetlen családban sem kellene hogy kizárólag a nő dolga legyen. Nem teszünk jót azzal, hogy a férfira hagyjuk, hogy kiválassza, miben "segít" otthon. Az sem épp kellemes dilemma, hogy választhatunk, vagy házsártos banyák vagyunk, mert folyton csak utasítgatjuk a környezetünket, vagy befogjuk a szánkat, és pufogva, de megcsináljuk helyettük a házimunka rájuk eső részét.

Írtunk már róla korábban, hogy a házi és ház körüli munka Magyarországon túlnyomórészt ma is a nők dolga, amelyet sokan a fizetett munkájuk után hazaérve, gyakorlatilag második műszakként teljesítenek. Ez a munka nemcsak láthatatlan, de fizetetlen, ráadásul nem becsüli szinte senki. Gyakran mi magunk sem, mert számunkra is nemszeretem dolgok ezek. Egy átlagos, fizetett munkát is végző magyar nő hétköznapja úgy néz ki, hogy 8-9 óra munka és 2 óra utazás után még két és fél órát tölt otthon házimunkával. Ezzel szemben a magyar átlagférfi alig 58 percnyi házimunkát végez. Jelentős különbség akkor sincs ezen a téren, ha csak egy kenyérkereső van a családban, és az is a nő. Nem szabadidő kérdése tehát, hogy a férfi mennyi munkát vállal otthon, sokkal inkább a megszokás, a hagyományos nemi szerepekhez való ragaszkodás miatt marad a nemszeretem munka a nőkre.

Pedig nem sok dolog van, amit egy férfi ne tudna megcsinálni otthon. Sőt, nemcsak a férfi. Érdemes a gyerekeinket is önállóságra nevelni. Mindenki jól jár, ha a nemétől függetlenül egyformán helyt tud állni kenyérkeresőként, a házimunkában és a gyermekgondozásban. Az egyenlőség kifizetődő, és az egész társadalom számára hasznos lenne. Egyenlőség messze nincs e téren, és akkor a ház körüli munkákat, a csecsemőgondozást, betegápolást, gyereknevelést, idősgondozást nem is néztük, csak a napi rutinfeladatokat.

A láthatatlanul és sokszor minden elismerés nélkül végzett munka ugyanis rengeteg nőt gátol abban, hogy teljes munkaidőben, rendesen megfizetett, vagy előléptetésre reményt adó munkát vállalhasson.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy sokan nem is önszántukból, saját boldogságuk érdekében maradnak otthon, és dolgoznak keményen éveken át, hanem mert megfelelő minőségű intézményi ellátás és pénz hiányában nem tudják szakemberekre bízni sérült, beteg, vagy idős családtagjaikat. Ha választani kell, akkor szinte mindig az alacsonyabb keresetű nő az, aki feladva az állását a családért a négy fal között marad, és akár egy életen át láthatatlan, huszonpárezer forinttal „kompenzált” munkára kényszerül.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.