Újra kilencvenszázalékos férfitöbbség

Április 6-án voksolt az ország. Szombaton az összes leadott szavazat megszámlálása után szinte biztosa vehető, hogy a hivatalos végeredmény szerint is 90 százalékos férfitöbbség lesz az új parlamentben. Itt az elemzések ideje, így mi is elkészítettük a miénket: fókuszban a nőkkel.

Vitathatlan tény, hogy a baloldal érdeme és a jobboldal szégyene az, hogy a következő parlamentben alig tíz százalék lesz a nők aránya. A kormánypártok 9, a húszszázalékos női kvótát már régóta alkalmazó MSZP vezette baloldali összefogás 6, a Jobbik és a minden harmadik listás helyen nőt jelölő LMP is 2-2 nőt juttatott be a parlamentbe. (Még lehet annyi változás, hogy huszadik nőként Szelényi Zsuzsa ül majd be a parlamentbe, de a sajtóhírek szerint valószínűbb, hogy EP-képivselőjelölt lesz, minthogy ő kapja meg Bajnai Gordon helyét az Országgyűlésben.)

A 133 fős kormánypárti képviselőcsoportban a nők aránya alig 6,8 százalék lesz, míg a 33 fős szocialista frakcióban 17,6. A 23 fős jobbikos frakcióban 8,7 százaléknyi nő ül majd, míg az LMP-frakcióban a képviselők kétötöde nő lesz.

Jól látható, hogy ha jobboldali pártokon múlik, akkor csupán 7-9 százaléknyi nő lenne a következő négy évben a törvényhozásban. Ők ugyanis nemcsak kvótákat nem alkalmaznak a jelöltállítás során, de elég nyilvánvalóan és deklaráltan érdektelenek a téma iránt. Közülük is a KDNP viszi a prímet: mind a kilenc egyéni körzetben férfiakat indítottak, és a kormánypárti közös listán egyetlen kereszténydemorata jelölt szerepelt Hoffmann Rózsa személyében. Utólag az is kiderült, hogy ha rajtuk múlik, az ő helyén is egy férfit, Pálffy István indították volna.

A nőknek a rázós ügyek és a nyerhetetlen kerületek jutnak?

A kormánypártok EP-listáját és a Fidesz Nőtagozatát egyaránt vezető Pelczné Gáll Ildikó szerint a kormánypártok vezetőinek tudatos döntése nyomán indítottak alig hat nőt a 106 egyéni körzetben. Mint mondta, a párt elnöksége szerint az emberek szívesebben szavaznak férfiakra. Emiatt a hatból négy nőt olyan kerületekben indítottak, ahol eleve nem fűztek nagy reményeket a győzelemhez. Az egyéni körzetek kapcsán hasonlóan gondolkodhattak a baloldalon is. Náluk 6 nő kapott a listán befutó helyet, de a 19 egyéni kerületben induló nő egyikére sem bíztak jó eséllyel nyerhető kerületet.

Aztán kiderült, hogy mindkét oldal tévedett. Az egyéni kerületek harcterein a nők egyáltalán nem szerepeltek rosszul. A fideszes női jelöltek a hat egyéni kerületből négyben nyertek, és az első körben összeszámolt szavazatok szerint a legszorosabb versenyt hozó három körzetben nők álltak a második helyen. Bár végül egyikük sem nyert, de valószínűleg nem sokan fogadtak volna arra, hogy épp az esélytelenként számontartott női jelöltek okoznak ekkora izgalmakat.

Mint a fentebbi példák is mutatják, a politikában is gyakran előfordul, hogy a rázós, népszerűtlen vagy egyenesen nyerhetetlen ügyeket nőkre bízzák. Ha ők veszítenek vagy megbuknak, az úgysem akkora veszteség, egy férfi ne veszélyeztesse ilyen ügyekkel a karrierjét, a nők meg örüljenek a lehetőségnek - gondolhatják, és sokszor bizony a nőkkel vitetik el a balhét.

Vélhetően valami ilyesmi járhatott azok fejében is, akik az MSZP elnökségi tagját, a listán biztos mandátumhoz jutó, fiatal, de oktatáspolitikusi karrierjét évek óta tudatosan építő Kunhalmi Ágnest februárban odatették az előzetes letartóztatásban lévő Simon Gábor helyére a XV. kerületbe, hogy na, most mutasd meg. Ő pedig megmutatta. Egy a Heti Válasznak adott interjúban azt mondta, "egyéniben 12 százalékkal kaptam több szavazatot, mint a kormányváltók országos listája, a választókerületben magasabb volt a részvétel". Érdemein nem változtat az a tény sem, hogy az "utazó" szavazatok megszámolása után végül (alig hatvan szavazattal) veszített.

Hány magyar nő lesz az Európai Parlamentben?

A következő választás a májusi európai parlamenti képviselőválasztás lesz, amelyen csak pártlistákra voksolhatunk. A már ismert jelölteket és esélyeket elnézve könnyen lehet, hogy Magyarország 19 brüsszeli képviselője között csak három nő lesz a következő öt évben. A kormánypárti listán a korábbiaknál jóval kevesebb, csak két nő kapott befutó helyet (bár két határon túli jelölt személye így neme, még nem ismert). A szocialisták ötfős listáján az utolsó az Európai Szocialista Párt Nőszervezetét vezető Gurmai Zita, miközben jelenleg négyfős a szocialista EP-frakció. A Jobbik listájáról csak annyit tudni, hogy Morvai Krisztina vezeti, az LMP-nél pedig a második, viszonylag kevés sikerrel kecsegtető helyet kapta nő.

A 2018-as választásokra 30 százalékos női kvóta bevezetésével kampányoló DK és az Együtt-PM európai parlamenti listáin is csak férfiak szerepelnek az eddigi hírek szerint. Úgy látszik, a mindig a legközelebbi erőpróbára készülő pártoknak itt és most ezúttal nem olyan fontos a nőképviselet ügye, mint a távolinak tűnő jövőben. Ez pedig azt jelenti, hogy máris késésben vannak.

Fogadkozás és ígéretek helyett meg kell kezdeni a munkát

Mi már a nőszervezetek júliusi közös nyilatkozata kapcsán megírtuk, hogy szerintünk nem csak a kvóták jelentik a megoldást. (Bár ahogy állnak a dolgok, még egy szánalmas, az Európai átlag (27%) elérését sem biztosító konszenzusos húszszázalékos kvóta is megduplázná a nők számát a parlamentben.)

A kvóta gyors, de meggőződésünk, hogy csak látszólagos megoldást nyújthat a női képviselet problémájára, ha egyébként a női politikusokat, vagy politikusaspiránsokat nem kutatják fel, nem támogatják, bátorítják, képzik a politikába belépő, ott karriert építeni kívánó férfiakkal legalábbis egyenlő mértékben. A politikába megfelelő előélet, felkészítés és elszántság nélkül lépő nők hiába kapnak mandátumot listán, ritkán töltenek egy ciklusnál többet az Országgyűlésben.

Mi úgy gondoljuk, hogy az évek óta hiányzó karakteres, ismert és női politikusok parlamentbe kerüléséhez több figyelmet és lehetőséget kell adni azoknak a nőknek, akik a civil szervezeti, vagy az önkormányzati munkából az országos politika szintjére lépnének. Ha lenne rá nyitottság és akarat, lenne honnan meríteni, hiszen a pártok, a civil szervezetek szakértői és tisztségviselői között bőven akadnak nők, az önkormányzati képviselők és a kisebb települések polgármesterei között is egyre több a nőt találni.

A kezdő politikusok felkészítését, mentorálását nem lehet megspórolni. A közpénzből tízmilliókkal finanszírozott pártalapítványokat részben ezzel a céllal hozták létre. A pártoknak, ha a nőképviselet problémáját valóban meg akarják oldani, és nem csupán a szavak és a látványos gesztusok szintjén akarják kezelni, a 2018-as felkészülést is már rég meg kellett volna kezdeniük...

(A jobboldali kép az MTI grafikájának felhasználásával készült, a baloldalit meg mi készítettük. A linkekre kattintva megnézhetitek őket teljes méretben.)

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.