A nők a változásra szavaztak

 

Afganisztánban a múlt szombaton tartottak először demokratikus választásokat. Hétmillió afgán (a szavazásra jogosultak 58 százaléka) szembeszállt a tálibok fenyegetéseivel és a sokhelyütt zord időjárással, és leadták szavazataikat a következő elnökükre és a helyhatóságok tisztségviselőire. A voksolás nem csupán a békés és demokratikus átmenet, de a nők szempontjából is hatalmas jelentőségű volt. A választás tétje az, hogy az NATO-csapatok idei kivonása után a megkezdett úton marad, vagy a tálib uralmat, a visszarendeződést választja.

Az elnökválasztás második, döntő fordulója május végén lesz, amennyiben - valószínűsíthetően - első körben egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazattöbbséget. A új elnökön és kormányán múlik, hogy a női jogok milyen irányba változnak az országban, ez a nemcsak a nők, de az ország esélye is a megkezdett fejlődés folytatására. "Az elmúlt 12 év volt az aranykor, és nem akarjuk elveszíteni " - nyilatkozta az afgán törvényhozás egyik női tagja, Shukria Barakzai a Wall Street Journal tudósítójának.

A nők végre a kampányban, a szavazófülkékben és a jelöltek között is láthatóvá váltak. A női jogok az első perctől fontos témának számítottak a választási kampányban, a voksolásra 1,3 millió új női szavazót regisztráltak, és a tartományi tanácsi helyekért 300 nő is versenybe szállt. Még a legkonzervatívabbnak tartott Kandahár tartományban is elérte a női jelöltek aránya a tíz százalékot.

Észrevették a nőket

Most először van esély arra, hogy az elmúlt 12 évben kormányzó Hamid Karzai jelenlegi elnök protezsáltja, a volt külügyminiszter Zalmay Rassoul elnökjelölt mellett az ország alelnökének egy nőt válasszanak meg. Nem is akárkit: az ország történetének első női kormányzóját, a nemritkán ezerfős női közönség előtt szónokló Habiba Sarobit. "Az emberek változást akarnak, és egy női jelölt a szavazólapon már önmagában változást jelent nekik" - mondta a New York Timesnak. Rajta kívül még egy nő indul az alelnöki posztért, a nyolc elnökjelöltből egyike mellett.

Az ENSZ támogatásával, de a helyi erők felügyelte zajló választáson viszonylag magas, 35-36 százalékos volt a női részvevők aránya. Az ENSZ főtitkára a nők nagyarányú részvételét fontos előrelépésnek nevezte ahhoz, hogy az afgán nők elfoglalják jogos helyüket a társadalomban, és a férfiakkal azonos módon mondhassanak véleményt az ország jövőjéről. A választások három legnagyobb esélyese is felismerte a női voksok jelentőségét, és a kampány során mind részt vettek a jelentős részben nyugati segítséggel létrehozott nőszervezetek fórumain, és kiálltak a nők jogai mellett. Sok jelölt most először fontosnak tartotta magával vinni a feleségét a szavazóhelységbe.

Hosszú utat tettek meg

A 2001-es az amerikai invázió előtt a hatéves tálib uralom alatt az ország lakosságának felét kirekesztették, és erőszakosan otthon tartották. A tálib hadurak nemcsak a közéletből, hanem már az elemi oktatásból és a legtöbb szakma gyakorlásától is eltiltották a nőket. A rezsim mindenre kiterjedő elnyomása alatt a nők az utcára sem léphettek férfi kísérő nélkül, vagy teljes alakjukat elfedő burka viselését mellőzve. Az sem volt ritka, hogy a házak ablakait is befestették, nehogy bárki benézve meglássa a bent tartózkodó nőket. "A vidéki nők a bazárba sem mennek a férjük engedélye nélkül. Akkor hogyan várhatnánk tőlük, hogy részt vegyenek a politikában?" – idéztek egy utcán megszólított járőkelőt a lapok.

Gyerekházasságok, rémtettek

A tálibok uralmának megdöntése után új, haladó szellemű alkotmányt fogadott el a törvényhozás, többek között egy 25 szálalékos női kvótát is bevezettek a központi törvényhozásban, azonban sok helyen a régi szokások és szabályok jelentik a napi valóságot. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint a nők szempontjából nézve Afganisztánban a legnehezebb az élet, hiába van 28 százaléknyi nő az ország parlamentjében: egyes vidékeken ma is élő szokás a lányok gyermekként férjhez adása. Az afgán lányok 39 százalékát férjhez adják még a 18. születésnapja előtt, és meglehetősen gyakoriak az elrendezett (kényszer)házasságok. Bár jelentős javulást értek el az elmúlt években, a világon itt hal bele a legtöbb nő a gyermekszülésbe, és a megszületett csecsemők halálozási arányai is elborzasztó képet mutattak. Extrém mértékű a nemi diszkrimináció, és a (rendszerint büntetlenül maradó) nők elleni erőszak a Human Rights Watch jelentése szerint továbbra is mindennapos az országban. A világsajtóban egymást érik a rémtörténetek politikusnők elrablásától kezdve a helyi hatalmasok nőket kirekesztő rendelkezésein át a választás előtti napon lelőtt fotórporternőkig.

A modernizálódás útján

Az elmúlt tizenkét hónapban mégis sok fontos kérdés került napirendre, az országnak van egy a nyugati sajtóból kevésbé ismert modernizálódó arca is, amelyben a nők akár berepülő pilóták is lehetnek, ha akarnak. Felvetődött a nők elleni erőszak büntetésének kapcsán a büntetőeljárási törvény módosítása (bár volt egy kísérlet arra is, hogy egyáltalán ne büntesse törvény a családon belüli erőszakot), valamint a nőkre való tekintettel módosítottét a választási törvényt.

Az ENSZ nőjogi aktivisták segítségével már évek óta dolgozik annak érdekében, hogy növelje a helyi nők tudatosságát, hozzásegítse őket a jobb egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, saját vállalkozás alapításához és segítse az információk megosztását. Júliusban 200 millió dollláros nemzetközi segélyprogram indult amerikai kezdeményezésre annak érdekében, hogy a nők munkához és saját keresethez juttatásával, a választáson való részvételre ösztönzésével csökkentsék az általános szegénységet és a nők kiszolgáltatottságát.

Kell egyenlőség?

Az afgánok közül azonban sokan továbbra sem tartják szükségesnek, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak kérdése rendeződjön, annak ellenére sem, hogy az országot nemzetközi kötelezettségek és nemzeti kötelezettségvállalások (így az ország alkotmánya) is köti, hogy biztosítsa a nők jogainak védelmét.

Elemzők szerint Afganisztán nem engedheti meg magának a női jogok kérdésének figyelmen kívül hagyását, mert visszacsúszik a múltba, ha lakossága felével nem törődik. A globális színtéren, és a regionális befolyási övezetében egyaránt az ország érdeke lenne a fejlődés. Az egyik legesélyesebbnek tartott elnökjelölt, Abdullah Abdullah az Independentnek adott interjúban egyenesen úgy fogalmazott, hogy "ha az ez az ország, vagy bármely más ország meg akar felelni a kihívásoknak, és fejlődést akar elérni, az nem fog menni a népesség felének szerepvállalása nélkül."

Egy biztos. Ahogy a nőjogi aktivista Wazhma Frogh fogalmazott: "A nőket már nem lehet mellőzni". Az is tény, hogy az elmúlt 12 évben egyre több nő tanulhatott, dolgozhatott, sportolhatott, ahogy a férfiak is, bár továbbra sem velük együtt. A jövő hét folyamán kiderül, melyik elnökjelölt nyert, vagy, hogy kik közül választhatnak majd az afgánok a második fordulóban.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.