Tízezrek a választás jogáért

Tízezrek tiltakoztak Madrid belvárosában és világszerte több tucat nagyvárosban a spanyol abortusztörvény szigorítása ellen szombaton. A spanyolországi tüntetők a törvénytervezet visszavonását és az igazságügyi miniszter lemondását követelték. A tiltakozók szerint évtizedekkel vetné őket vissza az időben, ha a parlament elfogadná a törvényt.

A kormány által már jóváhagyott törvényjavaslat megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy Spanyolországban a 14. hétig szabadon megszakíthatóak a terhességek, és visszatérést jelentene az 1985-ös szigorú szabályozáshoz. A tervek szerint csak annak a terhessége lenne megszakítható, aki nemi erőszak áldozataként esett teherbe, vagy akire életveszélyt jelent a várandóssága. Ha a törvénytervezetre késő tavasszal rábólint a konzervatív többségű spanyol törvényhozás is, szigorítani fogják a súlyos fejlődési rendellenességben szenvedő magzatok abortálását (jelenleg erre a 22. hétig van lehetőség), a 18 évnél fiatalabb nők számára pedig kötelezővé teszik a műtéthez a szülői beleegyezést.

A jobboldali konzervatív néppárt politikusai azzal érvelnek, hogy „a védelem elsődlegesen a gyengébbnek, tehát a megfogantnak, de még meg nem születettnek jár”, és az abortusz szabályozása „mindig a nők érdekében” történik.

A madridi tüntetés szervezői a nők jogainak törékenységére akarják felhívni a figyelmet. "Az európai nők tudják, hogy ami velünk történik Spanyolországban, az velük is megtörténhet. Ezek a jogok egyik pillanatról a másikra eltűnhetnek" - nyilatkozta a felvonulás egyik főszervezője, Puy Zatón a brit Guardiannak, és az elmúlt 50 év egyik legfontosabb demonstrációjának nevezte a szombati tüntetést.

Az elégedetlenség hullámai egyre magasabbra csapnak, immár az országhatárokon túl is. Szerdán Brüsszelben körülbelül ezren tüntettek, szombatra perdig több mint háromszáz csoport fogott össze a közös demonstráció szervezésére. Asztúriából, a kormány javaslatát elutasító négy autonóm közösség egyikéből a "szabadság vonata" néven lila egyenmellényt viselő tüntetőkkel teli szerelvény indult a fővárosba, a tüntetésre.

Szolidaritási demostrációk zajlottak a spanyol megmozdulással egy időben tucatnyi európai nagyvárosban: Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban, sőt még Írországban is. A szombati franciaországi szolidaritási tüntetésen résztvevők állítják, hogy a spanyol kormány akciója része a női jogokat szűkíteni szándékozó támadássorozatnak.

A közvéleménykutatások szerint a spanyolok 70-80 százaléka ellenzi a tervezett változásokat. A tiltakozások a tervezet bejelentése óta rendszeresek és gyakorlatilag mindennapossá váltak. Volt olyan demonstráló, aki kétszázhúsz aláírással ellátott kérvényt vitt a héten a francia követségre annak reményében, hogy a törvény hatályba lépése esetén Franciaország egészségügyi menedéket ad majd a spanyol nőknek, és voltak olyan figyelemfelhívó performansz jelegű akciók is, melynek keretében fiatalok utcán kéregettek tiltott abortuszra gyűjtve, vagy arra hivatkozva kértek pénzt, hogy egy londoni abortuszklinikára utazhassanak.

Mi van a háttérben?

A jobboldali spanyol kormány egyszerre küzd súlyos és állandósulni látszó súlyos munkanélküliséggel, pártszakadással és az ország kettészakadásának veszélyével. A néppárti kabinet egyébként is népszerűtlen és még a terhességmegszakítás kérdésében sem egységes. A tervezett abortusztörvényen nemcsak az ország lakosságának többsége háborodott fel, de több külföldi állam, és számos európai politikus is. Az Európai Parlament is foglalkozott az üggyel és annak lehetséges hatásaival a többi tagállamra nézve.

A szigorítás mögött a sajtó a konzervatívokra nyomást gyakorló katolikus egyházi köröket sejti, ugyanakkor spanyol újságírók kezébe került egy hivatalos feljegyzés az igazságügyi tárcától, melyben az abortusz korlátozásának bevezetését azzal indokolják, hogy az növelné az ország termékenységi mutatóit (mely jelenleg az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban). A dokumentum szerint a magasabb születésszám áttételesen jó hatással lesz a spanyol gazdaságra. Ugyanezzel a fals logikával érvelnek Oroszországban, Litvániában és Lengyelországban is, ahol szintén egyre hangosabbak a teljes abortusztilalom bevezetését szorgalmazó csoportok.

A törvénytervezet ellen tiltakozók tudományos kutatások eredményeire hivatkozva állítják: a terhességmegszakításhoz való hozzáférés korlátozásával csak a „házi abortuszok”, az illegális klinikák (és áldozataik) no meg az abortuszturisták száma fog megnőni. Ahogy az egyik tüntető fogalmazott: "a gazdagok abortuszt végeztetnek, a szegények meg belehalnak."

Kétséges, hogy több gyerek születne-e az intézkedés következtében, és az is valószínű, hogy a legálisan végzett abortuszok száma legfeljebb a hivatalos statisztikákban fog csökkenni. A tilalom ráadásul a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat sújtaná a leginkább, azokat köteleznék egy (újabb) gyermek felnevelésére, akik amúgy is nélkülöznek.

"Visszavetné a nőket a középkorba"

Miközben az Ibériai-félszigeten abortusztilalom készül, a szomszédos Franciaországban igyekeznek maximálisan hozzáférhetővé tenni a terhességmegszakítást. A válságterhes nők indoklás és stresszhelyzetre való hivatkozás nélkül megszakíthatják majd a nők a terhességüket, ha a felsőház is jóváhagyja a nemzetgyűlés múlt hét szerdai döntését. A törvényt beterjesztő szocialista kormány nőjogi minisztere, Najat Vallaud-Belkacem a parlamenti vitában leszögezte: az abortuszhoz való jog abszolút, nem lehet feltételekhez kötni, és hatalmas visszalépésnek tartja a spanyol tervezetet, amely mint mondta, "visszavetné az nőket a középkorba".

Az abortusztörvények spanyol tervek szerinti szigorítása ugyan nem példátlan Európában, azonban kétségkívül szokatlan és ritka. Az ötvenes évek magyar szabályozása Ratkó-korszakként vonult be a történelembe, de hasonló történt a Ceausescu-féle Romániában, vagy Lengyelországban 1993-ban, amikor Európa máig egyik legszigorúbb abortusztörvényét vezették be. Írországban épp ez év januárjától lépett hatályba a terhes nők életének védelmében egy, a spanyol tervezethez képest megengedőbb, de még mindig szigorú törvény. Teljes abortusztilalom így már csak Máltán van érvényben, és a spanyol tervezethez hasonlóan szigorúan Csak Lengyelországban és Cipruson szabályozzák a terhességmegszakítást.

Hogy a spanyolok végül a belpolitikai helyzettel indokolt többszöri halasztás után és az egyházi sürgetés hatására milyen útra lépnek, még nem tudni.

kép: "Boldog 1950-et" - áll a transzparensen (forrás:TREN DE LA LIBERTAD MANIFESTACION CONTRA LEY ABORTO PP (66) by Ayuntamiento de Fuenlabrada on Flickr.)

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?