Nagyszülők nélkül nem megy

Kínában a felsővezetői pozíciók 51 százalékát nők töltik be, a világon a maguk erejéből milliárdossá vált nők fele kínai. A Kínai Népköztársaságban a háztartások bevételeinek a felét nők teremtik elő. Ezek a nők gyermektelenek? Nem. Hogy lehet az, hogy tömegesen olyan helyzetben vannak a kínai nők, hogy nem kényszerülnek választani a családjuk és a karrierjük között? Mindenki leadja a gyerekét csecsemőkorában valami bentlakásos intézménybe? Nem, erről sincs szó. A nagyszülők azok, akik lehetővé teszik a nők számára, hogy akár napi tizenöt órában, vagy a gyermeküktől távol szinte kizárólag a munkájuknak éljenek.

Az Atlantic magazin hosszú cikket szentelt annak bemutatására, hogy az átlag amerikai életmódjától idegen, tradicionális családeszményt bemutassa, amelyben a nyugdíjas nagyszülők (főleg a nagymamák) természetes kötelességüknek érzik a fiatalok segítését. És nemcsak alkalomszerűen, hanem éppúgy végezve ezt a fizetetlen munkát, mintha „rendes” állásuk lenne. Az USA-ban szinte teljesen szokatlan az, hogy a nagyszülők rendszeresen részt vegyenek az unokáik nevelésében. Együtt lakni csak valami szokatlan tragikus esemény, vagy nagy szegénység következtében lakik együtt több generáció. Ahogy minden nyugati országban, ahol sok az olcsó munkaerőt jelentő bevándorló, a dolgozó anyák gyerekeire fizetett gondozó vigyáz, sokszor már újszülöttkoruktól kedve.

Ezzel szemben Kínában bevett dolognak számít, hogy a nagyszülők közel élnek, vagy akár egy háztartásban laknak a fiatalokkal. A shanghaji hivatalos adatok szerint a városban élő gyerekek 90 százalékára valamelyik nagyszülője vigyáz, a pekingi gyerekek 70 százalékát szintén valamelyik idősebb rokona látja el. A viszonylag fiatalon (a férfiak hatvanévesen, a nők még ennél is korábban) nyugdíjba vonuló kínaiak az állam egykepolitikája miatt legfeljebb egy-két unoka felnevelésében kell segédkezzenek, miközben a fiatal szülők egy távoli nagyvárosban (sokszor menekülve a vidéki szegénység elől) kepesztenek a megélhetésért, a jobb fizetésért, vagy akár kereskedelmi bankot igazgatnak. Úgy tűnik, mindenki jól jár. Az anyák nyugodtak, hogy jó kezekben tudják a gyermekeiket, a gyerekek családban nőnek fel, az idősek hasznosnak érzik magukat, hozzájárulnak a család anyagi felemelkedéséhez és állítólag még boldogabbak is amerikai kortársaiknál.

Talán ismerősnek tűnik a kínai modell: néhány évtizeddel ezelőtt itthon sem volt szokatlan, hogy akár csecsemőket és egészen apró gyerekeket is „leadtak” a nagyszülőkhöz a fiatal szülők vidékre. Szinte általános volt, hogy a nagyszülőkhöz ment a gyerek több napra, egész hétre, vagy a teljes nyári szünidőre. Sokunk nőtt fel egy háztartásban élve a valamelyik özvegyen maradt nagyszülőjével. A nagyszülők, főleg a fiatalon nyugdíjba ment nagymamák részvétele a felnevelésünkben szinte teljesen természetes volt, és sokaknak az a mai napig.

Vajon itthon is ez lehet a megoldás a kisgyerekes anyák munkavállalásának támogatására? A baloldali pártok hagyományosan a szervezett, intézményesített gyerekfelügyelet kiterjesztése és fejlesztése mellett foglalnak állást, a jobboldali kormányok pedig inkább a családok nőtagjainak gyerekekkel való otthonmaradását segítenék. A nagyszülők gyesre vonulását az előző Orbán-kormány, a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának a jelenlegi fideszes kormányzat tette lehetővé. Eddig már több mint százezren éltek a lehetőséggel. Hogy közülük mennyien segítették ezzel hozzá a családjuk fiatalabb nőtagjait a munkavállaláshoz, nem tudni. Az viszont tény, hogy a bölcsődei férőhelyek hiánya, a gyerekek különórákra hurcolása, a téli, nyári szünidő, a tanítás és nevelés nélküli szünnapok szinte megoldhatatlan problémát, anyagi terhet jelentenek a kétkeresős családok számára.

A sikeres magyar nők – akárcsak a cikkben szereplő kínaiak – rendszerint arról számolnak be, hogy nem az intézményesített gyerekellátásnak, nem valamilyen fizetett alkalmazottnak, hanem a családjuk támogatásának köszönhetik a karrierjüket. A szüleik, vagy a párjuk szülei vállaltak át háztartási és a gyereknevelési feladatokat, míg a gyermekeik kicsik voltak. Más megoldásról szinte nem is hallani, Magyarországon a nagymama a kisgyermekes anya szinte egyetlen elfogadható helyettesítője, ennyi munkaórára bébiszittert fizetni amúgy is szinte lehetetlen, "idegenre" amúgy sem szívesen bízzuk a gyermekeinket. A nagyszülők ingyen, láthatatlanul és önkéntesen végzett munkája hatalmas lökést ad a kínai gazdaságnak, Magyarországon is rengeteg család lenne működésképtelen a nagyszülők segítsége nélkül.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?