Miért tűnnek el a nők a tudományos pályákról?

 

Az Origo néhány napja interjút közölt Farkas Katalin MTA-doktorral a tudományos pályán háttérbe szoruló nőkről. A filozófus szerint a nők „hamarabb vesztik el az önbizalmukat, a hitüket abban, hogy nekik sikerülhet tudományos karriert befutni, hogy biztos, hogy lesz majd állásuk” és kevésbé bírják a gyakori állásváltással járó bizonytalanságot és a tudattalan előítéletek is nehezítik előmenetelüket.

Sok fiatal nő választja a tudományos pályát, azonban a férfiakhoz képest kevesen maradnak meg ezen a területen, és csak nagyon kevés nő tudja megszerezni a legmagasabb posztokat. Ennek sok oka lehet, ezeket vázoljuk fel a következőkben.

Olvasónk javaslatára alaposabban utánanéztünk annak, hogy vajon miért nem tud több nő tudományos karriert csinálni Magyarországon. Azt találtuk, hogy a kutatónők dolgát nemcsak a női karrierépítés általános problémái nehezítik meg, hanem az is, hogy a kutatói pálya más szakmákhoz képest is méginkább férfias képességeket és életvezetést igényel.

Schat Mária 2011-es több mint ezerfős mintán végzett kutatása szerint az akadémiai kutatók a magyarok többségéhez hasonlóan gondolkodnak a nemi szerepekről, a férfiakkal és a nőkkel szemben támasztott elvárások ebben a különlegesen magasan képzett közegben is markánsan elkülönülnek. Nemtől függetlenül úgy látják, hogy nőként nehezebb érvényesülni a tudományos világban. Azonban abban már eltérőek voltak a vélemények, hogy mik ezek a gátló tényezők, és hogy mennyire akadályozzák a nőket az előmenetelben.

Hagyományos nemi szerepek

A kérdőívet kitöltő kutatók nemüktől függetlenül egyaránt természetesnek vették és elfogadták, hogy a nők pályaíve más, lassabb és többciklusú: életszakaszonként változó, hogy a család vagy a karrier élvez épp elsőséget.

A tudományos pálya kifejezetten férfias kvalitásokat igényel: folyamatos jelenlétet, teljes odaadást, versengést, konfliktustűrő- és vitakészséget. Mindehhez adódik hozzá a nőkkel szembeni tudatos, vagy tudattalan negatív diszkrimináció. Úgy tűnik, a kutatónők jelentős része nem tud, vagy bizonyos idő elteltével nem akar ezeknek az elvárásoknak megfelelni, inkább a tudományos pályáról való lemondást választja.

A munkavállalás kapcsán a tudományos kutatók is más szempontokat helyeznek előtérbe attól függően, hogy férfiak, vagy nők. A férfiak - ahogy más szakmákban is - a jobb fizetést, nagyobb elismerést, a több juttatást preferálják, míg a nők az állás családi kötelezettségekkel való összeegyeztethetőségét tartják fontosabbnak.

A kutatónők arról számoltak be, hogy sokszor érzik úgy, hogy női voltuk hátráltatja a karrierjüket, mégis a férfiak bizonyultak elégedetlenebbnek előmenetelükkel. Mint bármely más nőkből álló csoportra, a kutató nőkre is jellemző a relatív önbizalomhiány, és mivel nagyrészt hiányzik a formális előmeneteli rend, ezen a pályán különösen komoly akadályt jelent a kapcsolati hálók hiánya.

Családi munkamegosztás

A kutatónők egy része életkorától függetlenül magánéleti problémákról számolt be. Az országos és nemzetközi felmérések tapasztalataival egybevág az, hogy a sikeres férfiak a magánéletben is sikeresebbek, míg a nők esetében éppen fordított a helyzet. A karrier gyakran jár együtt magánéleti nehézségekkel, sok esetben a (több) gyermek vállalásáról, családi kapcsolatokról is lemondanak a nők a siker érdekében. Míg a felmérésben részt vevő férfiak arról számoltak be, hogy családjuk biztos hátteret ad a tudományos karrierjüknek, és segíti őket hivatásuk gyakorlásában, addig a nők sokkal kevésbé voltak elégedettek házas- vagy élettársuk támogatásával, és keveselték az otthoni feladatokban ellátásában való részvételüket.

Megkérdezték a kutatóktól azt is, milyen okok miatt tört meg korábban a karrierjük (már akinek): a válaszoló nők 70 százaléka a családi kötelezettségeket jelölte meg okként, a férfiaknak csupán egynegyede hivatkozott erre.

Abban, hogy a gyermekvállalás gátolja a nőket tudományos karrierjük építésében, mindkét nem nagyjából egyetértett. Ugyanakkor a sztereotípiák, és a társadalom, illetve és magánszféra elvárásaiból következő gátak megítélésében jelentős különbség volt a férfiak és nők véleménye között.

A kutatói karrier más

Ahhoz hogy egy nő karriert csináljon szüksége van férfias készségekre - ez szinte minden szakmában így van. Azonban a kutatói karrierek úgy tűnik, másképp működnek: egy-két év kihagyás, vagy csak szintentartásra elegendő jelenlét már kihat a teljes pálya ívére. A fiatal kutatók számára kiírt ösztöndíjak korhatárhoz kötöttek, az informális szakmai kapcsolatok sok esetben döntőek lehetnek. Ha egy nő ezekben az években vállal gyermeke(ke)t, és a magyar szokásoknak megfelelően több éven át otthon marad velük, az szinte behozhatatlanná teszi a lemaradást.

Mindezek - beleértve a nem szándékos diszkriminációt - kompenzálására Magyarországon csak a legutóbbi években indultak programok, elsőként Pálinkás József akadémiai elnöksége alatt.

Kiváncsian várjuk, milyen eredményt hoznak.

Olvashattok a témáról még itt, európai adatokat itt találtok.