Mire jó egy korrupcióellenes ügyészség?

A múlt heti választások előtt jelent meg a Bloombergen egy elemzés Románia helyzetéről. A cikk legérdekesebb részét Kasnyik Miklós így foglalta össze:

“pont itt valamiért nem kell attól tartani – világ többi demokráciájával ellentétben –, hogy valamilyen vérgőzös idegengyűlölő populista troll fog hatalomra kerülni. A románok a keménykezű antikorrupciós ügyészségüknek köszönhetően nem érzik úgy, hogy politikai elitjük érinthetetlen lenne”.

És valóban, Romániában gyakorlatilag mindennapos esemény lett az elmúlt években, hogy vezető politikusok, legfelsőbb bírák, legfőbb ügyészek kényszerülnek lemondásra korrupciós ügyeik miatt és az sem ritka, hogy neves közéleti szereplőket letartóztatnak, majd letöltendő börtönbüntetésre is ítélnek.

A korrupcióellenes főügyészség csak 2015-ben 1250 esetben indított eljárást. Megvádolták többek között a hivatalban levő miniszterelnököt Victor Pontát, 5 minisztert és szenátort, 16 országgyűlési képviselőt, 97 polgármestert és alporgármestert és közel félezer(!) hivatalnokot, ráadásul az ügyek 93 százalékban sikerrel jártak a bíróságokon.

A híres és hírhedt vádhatóság, a DNA élén egy 43 éves nő, Laura Codruţa Kövesi áll 2013 tavasza óta.

A férje nevét a válás után megtartó Kövesi munkáját és személyét a nemzetközi elismerések elnyerése mellett rengeteg kritika is éri. Sokak szerint hivalala túltolja a harcot, esetenként pedig pártpolitikai célból és megrendelésre végzik a korrupcióellenes küzdelmet, ami sokszor már-már boszorkányüldözésre hasonlít.

Akárhogyan is, az embereknek tetszik, hogy Európa egyik legkorruptabb országát, ahol az EU számításai szerint GDP 15 százaléka tűnik el átláthatatlanul különféle zsebekben, elkezdték megtisztítani az egész társadalmat behálózó és fogva tartó korrupciótól. Vagy legalábbis elérték, hogy a választók jelentős részében tudatosodjon: a korrupció nem az országot mozgásban tartó, a már alig-alig működő rendszer rozsdás fogaskerekeit olajozó, elkerülhetetlenül létező valami, hanem egy olyan dolog, ami ellen küzdeni kell, mert a korrupció öl, és ha nem tesznek semmit, örökre Európa szegényei maradnak.

A fejlett világban lassan kivételesnek számító módon a román választási kampány migránsokra mutogatás és a nacionalizmus újracsomagolt verziójának térnyerése helyett ugyan populista felhangokkal, de még a “régi" politikáról szólt: korrupt politikusokról, oktatás- és egészségügyről, béremelésről a közszférában, kiszámítható gazdasági környezetről. Ez nemcsak Magyarországról, de még Amerikából nézve is meglehetősen irigyelni való történet.

Egy nő a korrupcióellenes küzdelem irányítója, na és?

Önmagában az, hogy a ritka esetek egyikeként egy nő, ráadásul szokatlanul fiatal nő kerül egy nagy szervezet vagy óriásvállalat élére, kis színes hír, ennél nem sokkal több. Azonban Laura Codruţa Kövesi az egyik legbefolyásosabb ember lett Romániában, sőt, egyes vélemények szerint jelenleg ő a legnagyobb hatalmú közéleti szereplő az országban.

A közkeletű vélekedés szerint ő lenne a példa arra, miért kellene nőt beválogatni a politikai és gazdasági döntéshozók közé: a női vezetők kevésbé korruptak és azok a testületek is kevésbé korruptak, ahol több nő kap helyet. Mindez jól hangzik, csak sajnos nem teljesen igaz.

Valóban kevésbé korruptak azok a szervezetek és testületek, amelyek vezetésében az átlagosnál nagyobb a nők aránya, de nem azért, mert a nők tiszteségesebbek vagy jobb emberek a férfiaknál.

A női vezetők, női politikusok és vezető hivatalnokok aránya azt jelzi, hol tart a nemek közötti egyenlőség és milyen demokratikusak a kiválasztási, döntéshozatali folyamatok az adott országban, és annak is viszonylag jó mutatója, hol áll a fontos ügyek rangsorában a nőket hagyományosan jobban érdeklő, így több női vezetőt kitermelő humán terület, a szociális, egészségügyi, oktatási és az igazságügy.

Magyarország a kizárólag férfiakból álló kormányával, a legbefolyásosabb nők között hemzsegő nőrokonokkal, szeretőkkel látványosan rosszul teljesít, és innen nézve nem is csoda, hogy az évek óta tartó elvonások miatt olyan állapotban van az egészségügy, az oktatás és a szociális terület, amilyenben.

Románia bár messziről indult, gazdasági növekedése már bőven legyorsulta Magyarországot, és bár évről-évre javít, de még mindig az 59. helyen áll az Transparency International korrupciós rangsorában. Magyarország eközben ebben is egyre rosszabbul áll, az 50. helyre csúszott vissza.


További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;